Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Letartóztatása, internálása és halála
A kistarcsai intemálótábort Horthy Miklós idejében építették éppen a kommunisták számára. A sors fintora, hogy azután a kommunisták gyűjtötték ide a nem kívánatos személyeket, akiken indokolatlanul megtorolták sérelmeiket. Itt a büntetett három napig senkivel nem beszélhetett, nehogy bármilyen információhoz jusson. Saját ruhájában volt mindenki, mivel nem voltak elítélve. Ez volt a „szűrő", ahol ablak sem volt, itt tartották az internáltakat néhány napig. Majd három-négy nap múlva a fogdába került, a kétemeletes épületbe vitték az őrizetest, a zárkába. Ahol volt üvegablak, azt olajfestékkel mázolták be. A magánzárka berendezése egy ágy, rajta katonai (a Brusznyai Józsefé golyóval átlőtt) köpeny takaróként és „kübli". Napirendjük korán kezdődött, öt órakor dörömböltek az ajtón, akkor felkelés, szobarend következett, esetenként kimehettek a WC-re, ahol némi mosakodást végeztek. Egyébként hetente csak ötperces közös fürdés volt zuhany alatt. Háromszor kaptak étkezést, reggelire feketekávét árpából, napi 25 deka kenyeret, ebédre 5 deci levest, 3 deci főzeléket, vacsorára 3 decit valamiből. Szombaton este egyszer marmeládét, másik szombaton 10 deka szalonnát kaptak. A fogdában két hónapot töltött le Brusznyai és „nyomás" parancsszóra indulni kellett valahová. Ekkor már ezredbe osztották be őket. Kistarcsán négy ezred volt, ő a 3. ezredben lévő papi szobába került. A papi szoba a II. emeleten volt, itt már kényelmesebben elfértek. Egyszerre 57 pap volt egy szobában, később szétrobbantották őket. Ekkor már közösségben érezhette magát, de igen szűkén voltak. Kétoldalt emeletes priccsek, egyik oldalon asztal volt a csajkák és bögrék számára. Olyan sokan voltak a szobában, hogy kétszemélyes priccsen hárman aludtak. A priccsek között deszkát fektettek át és rákerültek a strohzakok (szalmazsákok), így amikor valaki megfordult, akkor mindenkinek meg kellett fordulni. Itt fűtés egyáltalán nem volt. Reggel szobarend- és létszámellenőrzés, reggeli után szabad foglalkozás volt. Ok többnyire sakkoztak, vagy malmoztak. A sakkfigurákat kenyérből készítették. Sőt magukban miséztek is. Valaki otthonról sótlan kenyeret kapott, mert egy hónapban egyszer csomagot kaphattak. Ebben 1 kiló kenyér, fél kiló cukor, fél kiló zsír és fél kiló lekvár lehetett. Bort ők állították elő. A lekvárba szőlőszemeket rejtettek, azokat lemosták, tiszta zsebkendőbe élesztőt kentek az otthoniak és ezzel bort erjesztettek. Mindig egy valaki misézett kívülről, hiszen legalább három misét mindenki fejből tudott. A többi a miséző szájáról olvasta le, hol járnak. Kelyhet és patenát cipőkrémes dobozból csiszoltak. Szappant is kaphattak otthonról és megfelelő mennyiségű cigarettáért több időt zuhanyozhattak. Időnként az ávósok „hippis"-t tartottak, vagyis mindent felforgattak. A papoknak az együtt töltött idő biztonságérzetet nyújtott, ezért később szétszórták őket. Ekkor már misézési lehetőségük sem volt. Kistarcsán levelet nem kaphattak. Látogatásra volt lehetőség: húsz méteres szobában, sűrű hálóval elválasztva a látogatóktól, ahol csak kiabálni lehetett. 213