Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Letartóztatása, internálása és halála
Brusznyai József, aki 2008-ban „egykori internált"-ként írta alá levelét, ebben a következőket írja.757 „1950 augusztusától 1953. szeptember 23-ig »Pártunk és Kormányunk« vendégszeretetét élveztem a kistarcsai internálótáborban... 1950 szeptember-október és november hónapokban Meszlényi Antal (!) püspök Úrral a szemben levő zárkában voltam elzárva az internálótábor fogdaépületének első emeletén. Az ottani szigorú elkülönítési és őrzési szabályok miatt azonban őt soha nem láttam, egy szót sem tudtam váltani vele. Mindösz- sze onnan tudom, hogy ott volt, mert a »folyosós« mondta - ez a fogalom any- nyit jelent, hogy ő is internált volt, de az AVO szolgálatába szegődött, és olyan szolgálatokat látott el, mint Hitler és Sztálin lágereiben a »capo« elnevezésű személyek, tehát a folyosós említette, hogy a veled szemben levő zárkában valami Meszlényi Antal (!) nevezetű püspök van, aki nagyon beteges, sokszor kellett átkísérnem a kórházépületbe." A beteg embereket a gyengélkedőbe vitték, a toronyépületbe. Aki még betegebb volt, azt a Mosonyi úti kórházba szállították. Az ablakok mindenütt olajfestékkel lefestve, és semmiféle fény nem szűrődött be. Egyszer, amikor kinyílt a zárka ajtaja és fény vetődött az ajtó fölé, ott keresztet látott, és egy felírást: „Ha észt (!) látod, ne éreszd, (!) hogy szenvedsz". Brusznyai teológiai tanár ebből gondolta, hogy egyszerű ember írhatta. Számára ez üzenet volt, amelyet mai napig emlékezetében őriz. Meszlényire visszatérve, azt írták róla, hogy Kistarcsára internálták. Egy szalézi pap kiszabadulása után elmondta, hogy találkozott Meszlényi Zoltánnal. A püspök le volt törve, mégis a püspök ismert rá a szalézi papra, és ő mutatkozott be. A püspök ráhagyta pulóverjét.758 Ez mikor és hol lehetett, nem lehet tudni, ugyanis Kistarcsán magánzárkában volt a püspök, és senkivel nem érintkezhetett. Tabódy István szintén Kistarcsán volt internálva, és ő látta hogy mezítláb futtatták a püspököt a kavicson, ami miatt nem bánkódott, sőt megjegyezte: „Nem baj fiúk, Jézus többet szenvedett." A Mosonyi utcai források 1951-1952-es évekből kutathatók.759 Az intézmény neve Allambiztonsági Fogház, és a Budapest, Mosonyi u. 9. sz. alatt működött. Az intézetet a rendőrségtől vették át az ávósok, igen koszos állapotban, a vízvezeték hálózat rossz volt, vizesek voltak a falak és kevés az illemhely. Ide belföldi helyekről hozott őrizeteseket és külföldről hazatért hadifoglyokat gyűjtöttek össze. A kétezernél több őrizetes közül naponta 80-90 gyengélkedett. Orvosi kezelést nem kaptak és sok volt a fertőző beteg, a trachomás és tüdőbajos.760 A Mosonyi utcai büntetőintézetben raboskodott Zakar András, akit 1953-ban a házifogdából a Mosonyi úti kórházba szállítottak át 1953. feb757 2008. nov. 6-án kelt levelében. Itt is őszinte köszönetemet fejezem ki a plébános úrnak, a szíves közlésért. 758 Hetényi Varga 1992.1.177. o. 759 ÁBTL2.5.6. XII/7-C. 1951-1952. 760 ÁBTL2.5.6. XII/7-c. 1951-1952. 37-40. o. 214