Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Letartóztatása, internálása és halála

érvénytelen. Esty Miklós a várakozók között volt a konferencia helyszíne előtt, és kijelentette, hogy Hamvas Endre jól tenné, ha kinevezné maga mellé Beresztóczyt általános helynöknek. A címet Hamvas viselné, de az egyház­kormányzatot Beresztóczy vinné tovább.755 Czapik Gyula a szünetben el­mondta, hogy Hamvas kinevezése 1950. július 18-án (?) történt és ez a kineve­zés tulajdonképpen Meszlényi Zoltán ellen szólt. Meszlényi halálával kapcsolatban is többféle dátum látott napvilágot. Az Állambiztonsági internálótábor ügyeletes tisztjének aláírásával fennmaradt egy Szolgálati jegy, amelyben ez áll: „Budapest 1950. július 13. az Államvédelmi Hatóság által hozott internálási véghatározat alapján átkísérik többekkel együtt Meszlényi Zoltánt. Nevezettet szigorúan elkülöníteni kérem./Meszlényit/". Az ügyeletes tiszt Primus Károly államvédelmi hadnagy. „Átvettem: 1950. VII. 13. 20. 20. Katona? Sándor".756 A püspök fogsága és halála körülményeiről különböző szóbeli hagyomá­nyok maradtak fenn. Bóka Imre arról beszélt a váci fegyházban 1950 májusá­nak végén, hogy a börtönőr papírt tesz elé, és arra utasítja, hogy „írjon meg mindent, amit Meszlényi püspök ellen tud. Nagyon jól tudja, hogy ettől függ a maga sorsa". Bóka mondta: „Nem tudok semmit. Olyan tisztelet van a szívem­ben iránta... államellenes dolgairól pedig nincs semmi tudomásom. Nem írtam a papírra semmit." A májusi dátum ebben az esetben azért érdekes, mert még Meszlényi letartóztatása előtt vagyunk, de már gyűjtötték a terhelő adatokat vele kapcsolatban. Meszlényit valószínűleg az Andrássy út 60-ba, a mai Terror Háza Múzeum épületébe vitték. A szemtanú Brusznyai József, váci teológiai tanár vallott ezekről az időkről. Őt egy Pétery József, váci püspök elleni perhez akarták fel­használni, sikertelenül. Brusznyait 1950. augusztus első hetében, vasárnapról hétfőre virradó éjjel tartóztatták le és szállították az Andrássy út 60-ba. Három napon át kihallgatták a letartóztatottakat, majd magánzárkába vitték. Itt a cse­répkályha fölött egy hangszórón át a váci aulában már elhangzott beszélgeté­seket közvetítettek, azt sugallva, hogy ők mindent tudnak, tehát mindenről számot kell adni. A kihallgatásokról a „repedt torkú" ávó-s tiszt vallatása nyomán a gépírónő jegyzőkönyvet vett fel oly módon, hogy minden vallomás alatt 8-10 sort üresen hagyott. Ide azután bármit be lehetett írni, és az hiteles­nek tűnhetett, hiszen a jegyzőkönyv végén a vallomástevő aláírása szerepelt. Ő ezeket az üres sorokat áthúzta, mielőtt aláírta volna a lapot. Érdekes, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltári anyagában napjainkban már nem találhatók ezek az áthúzásos lapok. Miután Grősz József aláírta az állam és egyház közötti megállapodást, Brusznyait átszállították Kistarcsára. 755 Balogh I. 242. o. 756 ÁBTL V-251/1. 26. o. 212

Next

/
Thumbnails
Contents