Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Az ember

nyezőkkel, mert az egyház szilárd egységének köszönheti, hogy nincs a jelen­leginél rosszabb helyzetben.705 Tudott arról is, hogy Czapik Gyula egri érsek járt a kultusz- és belügyminisztériumban a szerzetesek ügyében.706 Meszlényi kijelentette, hogy mindent el fognak követni a szerzetesek kitelepítésének meg­szüntetésére, még ha áldozatokba kerül is. Ellentmondó az ügynöknek az a megállapítása is, hogy a szerzetesek közül a bencések iránt nincs semmi részvét, mert úgy viselkedtek, mint a báránybőrbe bújt farkasok. Lelketlenül, fölényesen, nem papi, még kevésbé szerzetesi élethez méltóan viselkedtek. Az apácák sem állottak hivatásuk magaslatán. Csak a ka­nonoknál kezdődött náluk a pap. Most szomorúan mondják, hogy senki sem foglal állást mellettük. Csehszlovákiában a nép kiáll papjai és szerzetesei mellett, de itt nálunk még könnyet sem ejtenek érettük. Az ügynök ellentmondásba ke­veredett, mert ezzel ellentétben megállapította, hogy Visegrádon a plébános négy apácát helyezett el, akik kántori teendőket is végeznek. Kisorosziban há­rom apáca van, akiket a Budapestről odahelyezett Sasvári707 plébános-helyettes hozott. A szerzetesek egy része megnyugvással veszi a sorsát, másik része szidja a püspöki kart, hogy miért nem egyezett meg az állammal. A szerzetesekkel kapcsolatban Meszlényi Zoltán józanul ítélte meg a hely­zetet, de nem tudtak többet tenni a püspökök a szerzetesekért. A szerzetesek egy része természetesen nem tudott a püspöki kar - szerzetesekkel kapcsolat­ban folytatott - tárgyalásáról. Mégis voltak jó példák arra, hogyan próbálták a papok elhelyezni a szerzeteseket. Nem beszélve Mindszenty József törekvésé­ről 1948 előtt, amikor igyekezett a szerzetesi kápolnákat önálló jogi személlyé tenni, és megbízta a szerzeteseket a templomok ellátásával, hogy ezzel a szer­zetes papoknak egyházmegyei lelkipásztori beosztásuk legyen. AZ EMBER Meszlényi Zoltánról a germanikus növendéktársak szeretettel írtak, hiszen ismerték kiváló tulajdonságait. Esztergom városa befogadta és kedvelte. Az ökumenizmus szellemét otthonról hozta magával, hiszen nevelőanyja refor­mátus volt. Deák Gábor középiskolai igazgató, református lelkész Esztergom­ban szolgált, és személyesen ismerte a püspököt. Azt írja róla: „O nagyon köz­vetlen volt, népszerű egész Esztergomban, még a nem katolikus hívek között ™ ÁBTL 3.1.9. V-71165. 48. o. 706 ÁBTL 3.1.9. V-71165. 50. o. 707 Sasvári Károlyról van szó (1904-1969) plébános. 1950-ben Budapestről Kisorosziba kerül plébánosnak. 203

Next

/
Thumbnails
Contents