Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Megfigyelése
gadtatni, amit az egyház semmi körülmények között sem fogadhat el, mivel ez jogfeladás lenne. Meszlényi 1949. augusztus 17-én elmondta, hogy az új alkotmány az egyház elleni újabb merénylet, amely főleg az esztergomi egyházmegye ellen irányul.679 A törvénybeiktatás után még nehezebb napok jönnek az egyházmegyére, mivel a főkáptalantól minden anyagi támogatást megvontak. Az alkotmányra való hűségesküvel kapcsolatban kijelentette, hogy ő az esküt elvből nem fogja letenni.680 Az egyik ügynök megállapította, hogy legitimista álláspontja mellett hű volt a Horthy rendszerhez is. A felszabadulás után politikai irányú tevékenységéről viszont nincs adat.681 A másik ügynök szerint a népi demokrácia irányzata távol áll tőle.682 Ezt azonban semmivel nem tudja alátámasztani. Sőt megállapította, hogy a Horthy rendszerben az állami törvények és előírások iránt soha különösebb tisztelettel nem viseltetett. Ennek egyszer kifejezését is adta, ami a kormányköröknek hamar tudomására jutott. Tiefenthaler kanonok indiszkrécióját emlegették ezzel kapcsolatban, aki Klebelsberg Kunónak mondotta el, és ettől kezdve szemmel tartották őt, és gátolták előmenetelét. Az ügynök megállapította, hogy Serédi nagyon szeretett volna belőle megyéspüspököt csinálni, de a kormányellenes kijelentése miatt ez nem sikerült. Megállapíthatjuk, hogy ennek az utóbbi megállapításnak komoly alapja volt. 1950. június 24-én jelentették, hogy Meszlényi Zoltán következetesen demokráciaellenes volt, amikor bérma kőrútján uszított az iskolák államosítása ellen.683 Itt is csupán sugallják demokráciaellenességét, amit egy bérmálási szentbeszédéből hallott szavakkal vélnek bizonyítani. 1948 májusában Dávod községben a püspök arról beszélt: „ha mi békét akarunk, fel kell vennünk a harcot rossz hajlamunkkal, de különösen azokkal, akik el akarják egyházunkat Krisztus tanításától vonni". Ez csupán a rossz hajlamokkal szembeni harcról szólt, amelyet csak rosszindulattal lehetett rendszerellenesnek értelmezni. Ha Meszlényi Zoltán nem volt demokráciaellenes, akkor legalább az ismeretségi köréhez tartozó személyeket vették górcső alá. Egyik ügynök jelentette, hogy az esztergomi főigazgatóságon volt Horváth Dezső tanító, aki összeköttetésben állt Béressel.684 Ok listát készítettek a demokratikus papokról és tanítókról. Változás esetén - az ügynök szerint - megtorolják a jelenben tanúsított magatartásukat. Meszlényi azt is kijelentette, hogy a kormány nem fog az egy679 ÁBTL 3.1.9. V-71165. 53. o. 680 ÁBTL 3.1.9. V-71.165.. 64. o. 881 ÁBTL 3.1.9. V-71165. 42. o. 882 ÁBTL 3.1.9. V-71.165. 56. o. 883 ÁBTL 3.1.9. V-71.165. 63. o. 884 ÁBTL 3.1.9. V-71.165. 58. o., 1950. június 22-én 197
