Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Megfigyelése
ház „üldözésében" megállni, mert ha egy lépést tenne visszafelé, az összeomlásukat jelentené.685 Az egyház és állam közötti tárgyalásról a püspök megállapította, hogy az egyháznak csupán az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásáról lehet tárgyalnia, és ebben meg lehet egyezni, de ne csupán a pártszempontok érvényesüljenek.686 Szerinte „a püspöki kar véleménye a legnagyobb egységben van. Bánáss püspök valamivel békülékenyebben kezeli ugyan a kérdést, a jogfeladásban azonban ő sem követhet ellenkező véleményt." A tárgyalások kellős közepén, még helynöki megválasztása előtt, 1950. június 15-én a következő véleményen volt:687 „Mit érünk az ideiglenes engedményekkel, ha olyan megállapodást írunk alá, mely csorbítja az egyház tekintélyét." Igen bizalmasan közölte az ügynök szerint Meszlényi, hogy „a külföldi követségeknek memorandumot nyújtanak át, melyben megírják, hogy állampolgárokat, csak azért mert papok, közönséges bűnözők gyanánt elhurcolják. Mindez Moszkva akaratára történik..."688 Rákosi neve sehol nem szerepel, mert a kommunisták Révai Józsefet tolják előtérbe. Az lenne az egyetlen eredményes módszer, ha a hívek tömegesen tiltakoznak az intézkedések ellen, a vallásszabadság nevében. Most pillanatnyilag szünetelnek a kitelepítések, és ez módot adna a tárgyalások esetleges megindulására. A megegyezés kétélű fegyver, mert a kormány nem tartaná be, csak az egyház tekintélye csorbulna. 1950. június 24-én írja az ügynök, hogy Meszlényi az állammal való megegyezés ellen foglalt állást.689 1948 októberében a püspök kijelentette: „Kilátástalan a mai helyzet az egyház szempontjából...Megegyezni az egyháznak a mai rendszerrel nem lehet, mert teljesen megbízhatatlanok az állam jelenlegi politikusai." Kijelentette, hogy nem írja alá azt a nyilatkozatot, mely kívánatosnak tartja az egyház és az állam közötti megegyezést. A demokráciaellenesség, az alkotmányellenesség nem mutatható ki, pedig az főbenjáró bűn lett volna. Az állam és egyház közötti megegyezés nem nyerte el tetszését, de amikor ez megtörtént, ő már Kistarcsán volt. Ezután pedig már nem volt szüksége az állam által előírt eskü letételére, amit a megegyezésben rögzítettek. Ha a demokrácia vonalán a megfigyelés nem vezetett eredményre, akkor a népellenség vádjával is fel lehetett volna lépni Meszlényi ellen. Ezt leginkább gazdasági vonalon lehetett volna bizonyítani. Az is tudták a feljelentők, hogy 1937-ben Serédi megbízta a gazdasági hivatal vezetésével, amikor 56000 hold kezelője volt. A prímási birtokon dolgozó gazdasági cselédek az ügynök sze685 ÁBTL 3.1.9. V-71165. 48. o. 686 ÁBTL 3.1. 9. V-71165. 38. o. 687 ÁBTL 3.1.9. V-71165. 48. o. 688 Itt a név helyett pontok szerepelnek 689 ÁBTL 3.1.9. V-71.165.. 63. o. 198
