Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Káptalani helynöki megválasztásának körülményei
Az ülés előtt érkezett Esztergomba Dudás Miklós hajdúdorogi püspök, aki a börtönben lévő Mindszenty József hercegprímásnál volt „beszélőn". Dudás püspök Czapik Gyulát kereste fel az érseki palotában, és elmondta, hogy most jön a prímástól, aki Beresztóczy Miklóst javasolja megválasztani.643 Ezután Czapik Gyula, Dudás Miklós, Esty Miklós a bazilikába mentek, hogy Beresztóczy megválasztását segítsék elő. Kihivatták az ülésről Meszlényit, Mátrai Gyulát és Gregorovits Lipótot, és Dudás Miklós közölte velük Mindszenty üzenetét. Czapik - a források szerint - külön is kiállt Beresztóczy mellett, akiben az állammal való kibontakozás emberét látta. Beresztóczyt ezután hivatták ki az ülésről, nehogy jelenlétében tárgyaljanak róla. Közben az ülésen Meszlényi Zoltán elmondta Dudás Miklós és Balázs Lajos üzenetét is. Meszlényi Zoltán szerint a prímásnak ezt az üzenetét nem kell figyelembe venni, mert üzent már máskor is, és azt sem vették figyelembe. Ezekkel szemben ott van a prímásnak az írása, amelyet letartóztatása előtt készített, és amelyben leszögezte, hogy semmit se vegyenek komolyan, amit ő a börtönből ír. Ki tudja „milyen ördögi machinációt csináltak vele, nem kábították-e el. Ismerheti-e a prímás a jelenlegi helyzetet, különösen pedig az utolsó napok eseményeit". Itt vannak a prímásnak a saját papjai, és azt sem tudják, hol a prímás, ugyanakkor miért Dudást hívta magához már másodízben, amikor köztudomású, hogy Dudás és Mindszenty nem álltak egymással szoros kapcsolatban. A kétféle üzenet zavart okoz, és lehetetlen helyzetet teremt, mert ezek után nem választhat szabadon a káptalan, és felmerül a kérdés, hogy egyáltalán választhat-e, amint Meszlényi aggályaival ezt kifejtette. Witz Bélát újra kérték, hogy fogadja el a jelölést, de ő ezt továbbra sem vállalta. Újabban került elő Mindszenty József tollából egy levélfogalmazvány 1947. június 12-ről, amely Meszlényi álláspontját igazolja.644 A levelet Drahos Jánoshoz írta. „Orosz megszállás esetére a pápától kegyelmesen kapott különleges felhatalmazásra támaszkodva kinevezem Excellenciádat arra, hogy a főegyházmegye kormányzását átvegye abban az esetben, ha az esztergomi szék az én fogságom, letartóztatásom, száműzetésem vagy cselekvőképtelenségem miatt oly mértékben szenved erőszakot, hogy még levél útján sem tudok szabadon érintkezni az egyházmegyebeliekkel. Halálom esetén (Méltóságod, azután Főt. Meszlényi Z. Lajos c. püspök úr ő excellenciája) legyenek utódaim...Akik így az egyházkormányzást átveszik, azokat ugyanazok a kötelezettségek terhelik és ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a megyéspüspökök, és ugyanazokat a rendkívüli felhatalmazásokat birtokolják, amelyeket a 6290/1944 számú különleges jegyzék felsorol, kivéve azo643 V.ö.: Balogh 1.199. 644 ÁBTL 3.1.9. V-700/30. 87-88. o., Erdő Péter: Meszlényi Zoltán káptalani megválasztásának egyházjogi háttere. Adalékok a püspöki szék akadályoztatásának kánonjogi kezeléséhez=Magyar Sión. Új folyam II/XLIV. (2008/2) 159-181. o. 189