Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Káptalani helynöki megválasztásának körülményei
kérdezésünk nélkül«." Valóban Drahos János 1937-től esztergomi érseki helynök, Serédi Jusztinián halála után lett káptalani helynök, majd Mindszenty József kinevezése után újra általános helynöki tisztséget töltött be. Már halálos ágyán volt, amikor Rómából megérkezett püspöki kinevezése. Egy ügynöki jelentés szerint Drahos temetésén kevesen voltak jelen.641 „A temetés megmutatta, mennyire értékeli a közönség a mostani egyházi vezetőket. Az apácákon kívül alig volt jelen a temetésen 150-200 fő. Még az esztergomi ferencesek közül is csak kevesen vettek részt, ezek is csak kényszerből. A temetésen világi papok közül jóformán csak az esperesek voltak ott, ezek is csak azért, mert táviratilag lettek kiértesítve." Ez a megállapítás megállja a helyét, ugyanis a halálozás és a temetés között néhány nap telt el, tehát sokan nem értesülhettek a haláláról. A temetés után új ordináriust kellett választani, mivel Mindszenty József még mindig börtönben volt. Az állam igyekezett befolyásolni az új káptalani helynök megválasztását. Végül ez mégsem szándékai szerint valósult meg. Drahos János temetése június 17-én, szombaton néhány perccel 12 óra előtt fejeződött be. A temetési szertartást Czapik Gyula egri érsek és Meszlényi Zoltán végezte. Az esztergomi főkáptalan tizenegy kanonokja 12 órakor ült össze a bazilika egyik termében az új helynök megválasztására. Három kanonok betegség miatt távol maradt. A vendég-püspökök az ülés helyéről eltávoztak. Pétery József váci püspök rögtön elhagyta a várost, Badalik Bertalan veszprémi püspök később távozott, Czapik Gyula egri érsek Esztergomban maradt, de ő is átment az érseki palotába.642 A temetés előtt Balázs Lajos budapesti belvárosi plébános több kanonokot megkeresett azzal, hogy Balogh István páter őt bízta meg azzal a közléssel, hogy a kormány Beresztóczy Miklós kanonok megválasztását látná szívesen, nem tekintve börtönbeli múltjára. A káptalani ülést Török Mihály a káptalan nagyprépostja vezette, amelynek megkezdése előtt hivatkozott az előző napi megbeszélésre, ahol Meszlényi Zoltán segédpüspök Witz Béla budapesti érseki helytartót javasolta, hiszen neki csupán hatáskörét kellene kiterjesztenie. Meszlényi - szerénységére jellemző módon - nem gondolt magára. Witz Béla megválasztását ekkor a legtöbben biztosra vették. Balázs Lajos közlésére azonban megijedtek, mert a kormány kívánsága a testületre nézve a befolyásolást célozta. Az ülés után röviddel a titkos választás Witz Bélára esett, nyolc szavazattal. Witz Béla nem fogadta el a választást, és azzal mentegetőzött, hogy nem ért a feladathoz, különben is beteg, így azt nem tudja ellátni. ÁBTL 3.1.9. V-71.165 58. o. M2 ÁBTL 0-13. 405/1., Beke 2007. 32-36. o. 188
