Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

A szeminaristák között és pro-directorként

Weiss János növendék további érdekes adatokat hoz a kis újságban Meszlényi püspökről Tu es sacerdos in aeternum címmel.619 „December 13-án a palotában lakó kispapok felhurcolkodtak a szeminárium pincéjébe. A mai napig is (február) ott élünk, mint hajdan az őskeresztények a katakombák titkos üregeiben. December 26-án Meszlényi püspök Úr az itt maradt subdiaconu- sokat diakónussá, 1945. január 1-jén pedig presbyterekké szentelte. A püspök kézrátételével vettük a Szentlelket, hogy ha majd elnémul az ágyúdörgés, és az ember újra emberi életet él, kimehessünk majd közéjük, telve Szentlélekkel, építeni a romok helyén egy szentebb és boldogabb életet. Mi, kedves tisztelendő testvérek már elértük földi célunkat: Tu es sacerdos in aeternum. Már megvoltak a primíciák is itt a sötét pincében, minden külsőség nélkül, de annál szebb és felejthetetlenebb lesz egész életünkre. A sötétből indulunk a napvilágra, a meggyötört, annyit szenvedő, szomorú emberek közé. Akik most otthon vagytok, arra kérlek benneteket, ápoljátok a szent tüzet, hivatástok tüzét, hogy hűséges szívvel, hiánytalanul térhessetek majd vissza az új szemináriumba."

A háború alatt a szemináriumban helyezték el a szovjet főhadiszállást is. Az egyik kispap a következő esetet írta le Meszlényiről. Ez a Mária-antifónából ítélve a karácsonyi ünnepkör idején történhetett. Az alma szó jelentése jóságos, kegyes, és így kezdődik egy szép Mária-ének is: Az Alma redemptoris mater.620 A második világháború idején az orosz megszálláskor egy tank a Sötét kapu pincebejáratánál állt, amit körberaktak almával teli ládákkal. A gyümölcsöt a káptalan Boldogasszony-pusztai gyümölcsöséből hozták. Amikor a kispapok meglátták az orosz tanknál lévő almás ládákat, ők is hoztak maguknak a szeminárium pincéjébe néhány ládával, sőt még az éjjeliszekrényüket is megtöltötték. Közben a németek Párkányból lőttek. Ekkor Meszlényi Zoltán „igazságtalannak tartotta, ahogyan a Szemináriumba került a gyümölcs. Követelte az alma árát. Hiába argumentáltak az elöljárók: ha a kispapok nem viszik, viszi más. Ügy lett az almából. így, amikor az esti ima után intonálták az antifónát az Alma redemptoris mater-t, „kitört a nevetés...Fáradtak voltak az idegek is...Ennyire lelkiismeretes jogász volt."621 Talán a püspök jogászi igazsága ösz- szeegyeztethető a morálissal, hiszen a lopás tényét nem lehetett magyarázni, míg a körülményeket igen. Nem tartotta igazságosnak a lopott jószágot ellopni. Major Sándor egyébként minden papi rendet, a papszentelést is Meszlényi Zoltán kezéből vette fel.

Zimonyi István Életmentés a harctéren címmel szívszorító történetet közöl, amely fényt vet arra, hogyan segítettek a kispapok a háború áldozatainak. „Január 13. A hó fehérre kárpitozta a tájat, hogy fehér leplével betakarja az embe619 Iránytű 1945.1. 3. sz. Jelentése: Pap vagy te mindörökké.

620 Az esztergomi egyház 13. o.

621 Az esztergomi egyház 29. o.

180