Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A szeminaristák között és pro-directorként
A SZEMINARISTÁK KÖZÖTT ÉS PRO-DIRECTORKÉNT A Szent István királyról és a Boldogságos Szűzről nevezett érseki, ősrégi papnevelő intézetnek kisszeminaristája volt, a második világháború után pedig elöljárója lett Meszlényi Zoltán. A teológia igazgatója a mindenkori prímás volt, helyettese a pro-director. Hivatalosan 1946-ban került Meszlényi Zoltán helyettes-igazgatóként ebbe a pozícióba, azonban mint a hercegprímási uradalmak igazgatója már előzőleg is kapcsolatban volt a növendékekkel. A szemináriumot 1566. április 23-án Oláh Miklós alapította Nagyszombatban, Szent Adalbert ünnepén. Pázmány Péter érsek 1619-ben új épületet biztosított számukra. A szeminárium tűzvészben leégett, és Széchenyi György érsek 1689-ben építtette újjá. Mária Terézia 1777-ben innen átköltöztette Budára, II. József pedig 1784-ben a pozsonyi várba helyezte át. Csak 1802-ben került visz- sza Nagyszombatba. Végül Rudnay Sándor kezdte el az új szeminárium építését Esztergomban. Scitovszky János költöztette vissza Esztergomba a teológusokat 1850-ben, míg az új szemináriumba 1856-ban telepedhettek be. Ez a szeminárium várta a növendékeket a XX. században is.614 Az ősrégi szeminárium pompás épületében jól érezték magukat a kispapok. Nem csupán a kényelmes termek, a kápolna szépsége nyűgözte le őket, hanem a csodaszép környezet is, ahol az épület elhelyezkedett. A Dunára gyönyörű kilátás nyílt, a kertben korcsolya-, kugli és teniszpálya állt a kispapok rendelkezésére, de ha kedvük tartotta, evezhettek a Dunán, hiszen három darab két- evezős csónakja volt a szemináriumnak. Ezeket a háború után a szovjetek elvitték. Meszlényi Zoltánnak is fennmaradtak sorai az esztergomi szemináriumi élményeiről.615 „A Gondviselés különös kegyének tartottam mindig, hogy Esztergomban ölthettem magamra a papi ruhát, és hogy növendéke lehettem a mi ősrégi szemináriumunknak.616 Mikor bevonultam a szeminárium falai közé, különös lelki megilletődéssel jártam folyosóit, s ez a megilletődés napról-napra mélyült lelkemben. Voltak ennek könnyen érthető okai is: az elhagyott világ zajának és a szeminárium csendjének ellentéte, a teljesen megváltozott környezet, a lelki élet hatékonyabb művelése, az elöljárók leereszkedő szeretetremél- tósága és hasonló benyomások, melyek - mondhatnám - kikerülhetetlenül hatalmukba ejtik az új papnövendéket, bárhol kezdi meg pályáját. De itt, Esztergomban ezen túlmenőleg hatott rám még valami, amit nem könnyen tudok ma papíron visszaadni. Később, mikor érett ésszel megfordultam a világ nagy 6,4 Turányi László: Érseki papnevelő intézet. In Schem 1982. 468-71. o. 615 Emlékezés=Esztergom Ősrégi Szemináriuma. 1944. jan. 1-2. o 616 Ismeretes, hogy az 1907-1909 között volt kisszeminarista Esztergomban. 176
