Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A második világháború után
vették Serédi bíboros Horch gyártmányú sötétzöld kocsiját. Ezt az oroszok vitték el, és kiutalták az ideiglenes nemzetgyűlés elnökének, s ő ebben a kocsiban érkezett a beiktatásra.574 Tildy Zoltán koalíciós kormánya 1945. november 15-én jött létre. A korábban illegalitásba szorult Magyar Kommunista Párt immár szabadon működhetett. Ismét felvetődött az államforma kérdése, amelyről a katolikus püspöki karnak az volt az álláspontja, hogy a döntést halasszák el. A köztársaság ellen Mindszenty József hercegprímás - legitimista álláspontja miatt - óvást emelt, közjogi méltóságára való hivatkozással. 1946. január 31-én azonban hazánk államformája köztársaság lett, és ennek elnöke Tildy Zoltán. Márciusban létrehozták a Baloldali Blokkot, amely az erős Kisgazdapárt ellen irányult. Az államosítás mellett a földosztás is megindult, a nem kívánatos személyek ellen pedig bevezették a B-listázásokat. 1946. február 27-én a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény kimondta, hogy amennyiben a magyarok Csehszlovákiában szlovákoknak vallják magukat, nem telepítik át őket Magyarországra. Az egyezmény egészen 1949-ig volt érvényben. Ez nem csupán civileket érintett, hanem egyházi személyeket is, és akik vállalták magyarságukat, azokat a hatóságok elűzték, és kénytelenek voltak Magyarországra telepedni. A második világháborút lezáró békekötéssel kapcsolatban a katolikus püspöki kar 1946. április 2-án, a püspökkari konferencián, azon az állásponton volt, hogy nem ártana kiküldeni egy bizottságot, amely meditálna afelett, hogy a trianoni békekötés utáni tapasztalatból mi volna hasznosítható.575 A püspöki kar ez irányú összeállítását a bizottság rendelkezésére bocsátaná. A püspöki kar helyeselte a Hamvas Endre Csanádi püspök javaslatára összehozott bizottság személyi állományát. Ebben szerepelt Meszlényi Zoltán Lajos püspök, Drahos János esztergomi kanonok, általános helynök, Lépőid Antal protonotá- rius, kanonok és Szántay-Szémán István prelátus, káptalani helynök, akiknek abból az időből tapasztalatai lehettek. A világháborút lezáró Párizsi békeszerződést 1947. február 10-én kötötték meg. Ez területileg veszteséget jelentett az 1938. június előtti határokhoz képest is.576 A békeszerződés szeptember 15-én lépett hatályba. A békeszerződés is dokumentálta, hogy ismét vesztes oldalon, vesztes félként került ki hazánk a háborúból, sőt Magyarországnak át kellett engednie Csehszlovákiának Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsúny községeket is. A békekötés tárgyalásába nem vonták be az egyházi személyeket, hiába foglalkozott a kérdéssel a püspöki kar. 574 Az esztergomi egyház. 17. o. 575 V. ö.: A magyar kát. jkv.B M. ÜL 101. o. 36. pont. 576 V.ö.: Romsics Ignác: Az 1947-es Párizsi Békeszerződés. Osiris K. Budapest 2006. 166
