Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

A második világháború után

Az egyházmegyei közigazgatás azonban újra problémákat vetett fel. A békeszerződés az 1947: XVIII. törvény 11. cikkelye szerint Magyarországnak Jugoszlávia és Csehszlovákia szellemi örökségét alkotó azon tárgyakat, amelyek e területekről származtak, ki kell szolgáltatnia, köztük a történelmi levéltárak anyagait is.577 Június 10-én Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetése alatt létrejött az új kormány. A kisgazdapárti Sulyok Dezső szerint „rendőrállammá alakultunk át".578 Az 1947-es választásokon részt vehettek a pártok, de 460.000 személyt eleve megfosztottak választójoguktól. Az ugyanezen év szeptember 23-i új Dinnyés Lajos-féle kormányban kommunista előretörés figyelhető meg, a miniszterek közt található Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, Rajk László belügyminiszter, Gerő Ernő közlekedési, Olt Károly népjóléti és Molnár Erik külügyminiszter.

Az egyházat mélyen érintette az 1947-es fakultatív hitoktatás bevezetése. Az egyházi iskolákat már 1946-ban akarták államosítani, erre végül 1948. június 16-án került sor.579 A szerzetestanerők ettől kezdve állami iskolákban nem taníthattak, ami nagy vesztesége lett az oktatásnak.

Az 1948. augusztus 3-i kormányátalakítás után Szakasits Árpád lett az új köztársasági elnök, Kádár János a belügyminiszter, Rajk László a külügyminiszter. 1948-ra gyakorlatilag kialakult az egypártrendszer. Az addig használatos Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály (ÁVO) elnevezést Kádár János megszüntette, de új néven folytatta tevékenységét, mégpedig a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságaként (ÁVH). Ennek élére Péter Gábor rendőr altábornagyot állították. A nyomozati osztályoknak külön egyházi alosztálya is volt. Az államrendőrség létszámát 1949-ben már 550 fővel emelték, az ÁVH létszáma 34000 fő lett, amelynek bevallott célja az „osztályellenség elnyomása".580 Oly fontosnak tartották ennek az osztálynak a működését, hogy 1948 őszétől Rákosi Mátyás személyesen felügyelte a nyomozó szervek munkáját.

A gyorsan átalakuló kormányok sorában 1949 májusában Dobi István lett a miniszterelnök, de ebből a kabinetből már Rajk László kimaradt. 1949. augusztus 18-án megalkották a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, majd augusztus 23-án az országgyűlés megválasztotta az Elnöki Tanácsot. Ekkor újabb koncepciós perek indultak. 1949-1951 között 30 persorozatot folytattak le, melyek során 141 személyt vettek őrizetbe, ebből 38-at internáltak, 15-öt kivégez577 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 2. d. Gazdaság.4. Felvidéki birtokügyek. Birtokállomány Nr. 25. (63/1926. sz.) 25.

578 Gergely-Izsák idézi 153. o.

579 V.ö.: Beke Margit: A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In Magyar Katolikus Almanach II. Szerk.: Turányi László. Budapest 1988. Szent István Társulat 232-257. o.

580 Gergely-Izsák idézi 317. o.

167