Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Háborús veszteségek
Háborús veszteségek Hazánk a második világháborúból is vesztes félként került ki.556 A zsidótörvények beárnyékolták a második világháború éveit, amikor a három zsidótörvény értelmében zsidónak minősített emberek tömegeit szorították ki a közéletből, az egyetemekről, sőt a német megszállás és a nyilas uralom alatt bekövetkezett a vészkorszak, amikor többszázezer zsidó honfitársunk a holokauszt áldozata lett. Az életüket vesztett mártírok égő sebet ejtettek a társadalmon. A deportálások ellen felemelte szavát XII. Pius pápa és Serédi Jusztinián bíboros, a leghatásosabban mégis Angelo Rótta apostoli nuncius működött, aki a legtöbb menlevelet adta ki az üldözötteknek.557 A Don- kanyarnál és más frontokon, valamint az ország határain belül elesett magyar katonák, polgári áldozatok és a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok és civilek tömegei ugyancsak nagy vérveszteséget jelentettek az országnak. Róluk hosszú évtizedekig nem lehetett nyilvánosan beszélni, és bár többségükben vétlen áldozatai voltak a kegyetlen háborúnak, mégsem kaphatták meg az őket megillető tiszteletet és a végső tisztességet. Ez a kényszerű hallgatás is lélektani teherként nehezedett népünkre, s akadályozta a II. világháború korának őszinte és igazságos történelmi kiértékelését. Veszteségeink között tartjuk számon az 1945 után bekövetkezett rendszer áldozatait is. Amikor 1941. június 22-e után Hitler hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, Magyarország hamarosan hadba lépett a németek oldalán.558 1944 januárjától kezdve Meszlényi Zoltán Budapesten feküdt a kórházban, és csak március végén térhetett vissza Esztergomba. 1944. március 19-én, amikor a németek megszállták Budát, így éppen a fővárosban tartózkodott. Magyarországon többé legitim kormányzatról nem lehetett beszélni. A magyaroknak a területszerzésért nagy árat kellett fizetni a háborúban való részvétellel, a német utánpótlást engedő szabad átvonulással. Hazánk 1944 őszétől fokozatosan a szovjetek megszállása alá került. Ekkor 170-180000 személyt hurcoltak el a gulágokra, és deportálták a német anyanyelvűeket. 1944. december 14-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely 1945. január 20-án Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Az oroszok először 1944. december 24-én foglalták el Esztergomot, miközben a németek az átellenben lévő Párkányból lőtték a várat. Később a németek 556 A korra vonatkozóan v.ö.: Gergely 1985. 557 A nunciusok és a vatikáni Államtitkárság zsidómentő tevékenységéről és ennek XII. Pius pápa személyével való kapcsolatáról lásd Andrea Riccardi: Salz der Erde, Licht der Welt: Glaubenszeugnis und Christenverfolgung im 20. 558 Gergely-Izsák 170. o. 159
