Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Háborús veszteségek

visszafoglalták a várost, majd újra a szovjetek uralták. Az épületek közül a bazilika szenvedte a legtöbbet. Elsősorban a kupola volt a célpont, állítólag 5 liter bor járt egy találatért. Az előcsarnok pilléreinek megrongálódásakor de­rült ki, hogy az oszlopok tömörek voltak. Szemtanú szerint még 1945 nyarán egy pilótatiszt-küldöttség látogatta meg a bazilikát. Egyikük hangosan elsírta magát, hiszen repülőbombájával - annak idején - ő találta el a kupolát. Nagy­boldogasszonykor, a bazilika búcsúnapján Lépőid Antal arról prédikált, ho­gyan védte a várost a bazilika, mert felfogta az aknák becsapódását.559 Az esz­tergomi lakosság egy része és a kispapok a szeminárium pincéjében élték át ezeket az időket. A körülzárt városban Serédi Jusztinián cukorbajára nem le­hetett gyógyszert kapni. Az új rendszer igen korán kezdte a lakosság megtize­delését, hiszen már 1945-ben megszervezték a népbíróságokat. Megtorlásként 1945. február 3. és 1950. április 1. között 59429 személyt állítottak eléjük. Az esztergomi főegyházmegye papsága a háborúban Serédi Jusztinián fel­hívására a helyén maradt. 1945. március 27-én, tehát Serédi Jusztinián halála előtt két nappal, a pesti érseki biztos írt a bíborosnak, a pesti helyzetről .560 Eb­ben örömét fejezte ki, hogy a rémséges hírek és a szörnyű ostrom ellenére is jól van a bíboros. December végétől január végéig Pest népe szörnyű megpróbál­tatáson esett keresztül. A vihar megrázta a pesti katolicizmus fáját is, de nem döntötte ki. Büszkeséggel gondol a pesti papokra és hívekre. A papok és lelké­szek aknazáporban és a szörnyű bombázások ellenére is hősiesen látták el fela­datukat. A régi katakombák jelenetei ismétlődtek meg, amikor világi és szer­zetes papok egyaránt óvóhelyről óvóhelyre járva miséztek, prédikáltak, gyóntattak és vigasztalták a szorongatott hívő sereget. Ebben a helyzetben nagy probléma volt a kispapok megmentése. Az a veszély fenyegetett, hogy katonákká lesznek, ezért akit lehetett felszenteltek a bíboros engedélyével. Őket az érseki biztos légó-lelkészekké nevezte ki, és minden ilyen mellé adott másik két kispapot légó-segédszolgálatosként. Feladatuk volt az óvóhelyeken tartott istentiszteletnél segíteni, a sírokat megásni és a halottakat eltemetni. így valamennyien lelkipásztori munkát végeztek, hősökké lettek, modern Tóbiá­sokként és lelkes apostolokként működtek. Ha a kerületben tűz ütött ki, min­dig a szeminaristák végezték el a tűzoltást. A szemináriumi életformát a pincé­ben is megtartották. Rendszeresen volt szentmise, meditáció, sőt az egyetemi előadásokat 1944. december 27-től Serédi óhajának megfelelően szintén meg­tartották. Egy hivatás sem veszett el ebben a viharban. Legtöbbet a központi szeminárium szenvedett, húsz bombát és megszámlálhatatlan belövést kapott. Tetőzete és a harmadik emelet az utcai fronton tönkre ment. Kisebb sérüléseket szenvedtek a kispapok, de emberéletben nem esett kár. Néhány iparost sze­559 Az esztergomi egyház 9. o. 560 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 1913/1945. 160

Next

/
Thumbnails
Contents