Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Lakása és ellátása

Amit be lehetett szerezni, azt megtette. Nagy mennyiségben vásárolt tartós élelmiszereket. A kenyérsütésért kezdetben fizetett, később már maga süthetett kenyeret. A szezonális gyümölcsök, zöldségek rendszeresen megtalálhatók az asztalon. Téli befőzésről is gondoskodott, mint meggy, málna, tök, uborka el- tevésre. Külön figyelmet érdemel, hogy a püspök szerette a bélszínt, a halat, a szardellát, a gombát és minden zöldségfélét. A tea, kávé még nem volt állan­dóan kapható. A háziasszony az ünnepek előtt a süteményhez szükséges fű­szereket, élesztőt, szódavizet, vanillint vásárolt. Érdekes, hogy narancshoz ebben az időben hogy juthattak hozzá. Egyetlen alkalommal szerepel a padli­zsán, amivel máskor nem találkozunk. A gazdasszony azonban csirkét, kacsát nevelt, sőt sertéshízlalással is foglalkozott. A nagyobb házimunkákban azon­ban segítséget kapott, hiszen mosásért, vasalásért, nagytakarításért, utcasepré­sért másoknak fizettek. A sör, a cigaretta csak 1946-1948 között szerepel, ez a mostohaanya ott tartózkodásával esik egybe. A süteményszelet, a többször vásárolt cukorka az unokaöccs vagy más vendégek megvendégeléséhez kel­lettek. A kofferjavítás 1947-ben kapcsolatban állhatott a püspök svájci utazásá­val, amiről később kiderül, hogy valakitől kölcsön kérhették. Ez azt jelentette, hogy a püspök szerény volt, és nem adott a külsőségekre, de kifejezte a máso­dik világháború utáni szegénységet is. A keserűsó, az Igmándi víz vétele a püspök egészségi állapotát jelezte. Nagy tekintélynek örvendett a püspök. Ezt bizonyítja egy levél, amelynek szövege a következő: „Alorilott (!) elismerem hogy 1 szoba és egy konya (!) festése kifogástalanul kész és egy melék (!) helyiség javítása. Dr. Meszlényi püspök házvezetőnője".515 Ami azt jelenti, hogy az esztergomi vállalkozók előtt még a házvezetőnő is nagy becsben állhatott, ha az elvégzett munka igazolását tőle elfogadták. A Dr.-nál itt alul és felül is van „r" betű, ami azt jelenti, hogy a házvezetőnő tisztában volt a püspök két doktorátusi címével. A házvezetőnő ekkor még nem Csorvássyné volt, hiszen ő később került a püspöki lakba, és Csorvássyné írása intelligens, a helyesírást jól ismerő személyt takar. A lakónyilvántartó bejelentés 1946 óta kötelező volt, a 253.600/1946. B. M. sz. rendelet alapján.516 Ezt tehát ettől kezdve vezették egészen 1950-ig. Ebből lehet tudni, hogy kik laktak a Káptalan tér 15/b számú püspöki lakban. 1944- ben beköltözött Fiska Mariska, akit szobalányként alkalmaztak. Ő 1926-ban, Kesztölcön született. Az ő neve 1947-ben már nem található a lakók között. Valószínűleg Makkos János lett felvéve helyette, mert 1945. október 25-én a földszintre beköltözött szobainasként, mint állandó lakos. O 1909-es születé­sű nagysápi legény, aki 1949-ben is itt lakott. Ismeretes, hogy 1946. október 8- án a püspök mostohaanyja szintén Zoltánhoz költözött vendégként a föld­515 Olajos István tulajdonában. 516 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 2. d. Gazdaság. 3. Háztartás, lakásügyek. Nr. 2. sz. 147

Next

/
Thumbnails
Contents