Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Birtokügyekkel foglalkozva

urakat Serédi bíborosnak, akik - szerinte - a túloldali birtokügyeket előbbre tudnák mozdítani. Akkor a bíboros kitérő választ adott, mert a római dikasz- térium tárgyalását várta. Január elején Angyal Pál azt ajánlotta, hogy legalább találkozhassanak a segédpüspökkel. Ez megtörtént, amely megbeszélésen Drahos János érseki helynök is jelen volt. Az említett ügyvédek közölték, hogy a megváltozott viszonyok között a cseh kormánnyal lehetne egyezséget kötni. A segédpüspök hivatkozott Krofta Kamill miniszterrel 1931-ben történt talál­kozójára, ahol a miniszter kijelentette, hogy a Szentszéken kívül senkivel nem hajlandó tárgyalni. Most Meszlényi jelentette ki, hogy addig nem tárgyal, amíg személyesen meg nem győződik a cseh kormány addigi felfogásának megvál­tozásáról. Az ügyvédek említették Holub Edvárd, a jelenlegi birtokok igazga­tójának látogatását. A segédpüspök azt hangoztatta, hogy a külügyminiszter feladja hét évvel ezelőtti álláspontját. Március 1-jén a két ügyvéddel megjelent Holub Edvárd is, aki kijelentette, hogy feljebbvalóinak tudtával és Jantausch Pál beleegyezésével jött Esztergomba. Sőt kijelentette, hogy Krofta Kamill kü­lügyminiszter szívesen áll rendelkezésére. Ezt követően három kérdést tett fel Holub: 1. Hajlandók-e közvetlenül tárgyalni? 2. Lehetséges-e az összes hágai per (kivéve a bencését) globális elintézése? 3. Mennyi volna az az összeg, amelynek fizetését globálisan, mind az öt üggyel kapcsolatban (érsekség, káptalan, szeminárium, győri káptalan, ciszter­ci rend) el lehetne fogadni? A segédpüspök válaszában kifejtette, hogy a magyarok mindig a közvetlen tárgyalások hívei voltak, a globális elintézésnek is van lehetősége, úgy hogy az itteni javadalmasok megkapják a szlovenszkói javadalmasok Magyarországon lévő birtokait, és ezen kívül egy jelentékeny pénzösszeget. Ennek meghatáro­zását a segédpüspök elhárította magától, és Holub úrra bízta a mennyiségre nézve a konkrét javaslattételt. Ezután érkezett a meghívás, hogy a segédpüs­pök fáradjon be a prágai külügyminisztériumba, ami április 4-én megtörtént. Ekkor Krofta külügyminiszter a segédpüspök kérdésére kijelentette: az egy­házmegyei határok kijelölése után úgy véli, hogy a felfogás mindkét oldalon erősen megváltozott, és itt volna az alkalom, hogy közvetlen tárgyalásokkal véglegesen fejezzék be az ügyeket. Ez megkönnyítené a római dikasztérium munkáját is. A globális megegyezés mellett állt ki. A segédpüspök kifejezte, hogy a megegyezés megkötésére Serédi Jusztinián bíboros és Jantausch Pál püspök alkalmas, aki jelenleg a birtokokat kezeli. Ebben az esetben a cseh kormánynak kellene kérni a Szentszéktől a megegyezés jóváhagyását, és a cseh kormánynak kell kezdeményeznie azt, hogy a felvidéki javadalmasok itteni birtokai az itteni javadalmasok kárpótlására jussanak. Krofta kijelentette, hogy ők is olyan döntést szeretnének, hogy az ő javadalmasaiknak az államhatáron túl ne legyenek birtokaik. Azt ajánlotta, hogy a részletekre vonatkozólag 119

Next

/
Thumbnails
Contents