Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Birtokügyekkel foglalkozva

urakat Serédi bíborosnak, akik - szerinte - a túloldali birtokügyeket előbbre tudnák mozdítani. Akkor a bíboros kitérő választ adott, mert a római dikasz- térium tárgyalását várta. Január elején Angyal Pál azt ajánlotta, hogy legalább találkozhassanak a segédpüspökkel. Ez megtörtént, amely megbeszélésen Drahos János érseki helynök is jelen volt. Az említett ügyvédek közölték, hogy a megváltozott viszonyok között a cseh kormánnyal lehetne egyezséget kötni. A segédpüspök hivatkozott Krofta Kamill miniszterrel 1931-ben történt találkozójára, ahol a miniszter kijelentette, hogy a Szentszéken kívül senkivel nem hajlandó tárgyalni. Most Meszlényi jelentette ki, hogy addig nem tárgyal, amíg személyesen meg nem győződik a cseh kormány addigi felfogásának megváltozásáról. Az ügyvédek említették Holub Edvárd, a jelenlegi birtokok igazgatójának látogatását. A segédpüspök azt hangoztatta, hogy a külügyminiszter feladja hét évvel ezelőtti álláspontját. Március 1-jén a két ügyvéddel megjelent Holub Edvárd is, aki kijelentette, hogy feljebbvalóinak tudtával és Jantausch Pál beleegyezésével jött Esztergomba. Sőt kijelentette, hogy Krofta Kamill külügyminiszter szívesen áll rendelkezésére. Ezt követően három kérdést tett fel Holub:

1. Hajlandók-e közvetlenül tárgyalni?

2. Lehetséges-e az összes hágai per (kivéve a bencését) globális elintézése?

3. Mennyi volna az az összeg, amelynek fizetését globálisan, mind az öt üggyel kapcsolatban (érsekség, káptalan, szeminárium, győri káptalan, ciszterci rend) el lehetne fogadni?

A segédpüspök válaszában kifejtette, hogy a magyarok mindig a közvetlen tárgyalások hívei voltak, a globális elintézésnek is van lehetősége, úgy hogy az itteni javadalmasok megkapják a szlovenszkói javadalmasok Magyarországon lévő birtokait, és ezen kívül egy jelentékeny pénzösszeget. Ennek meghatározását a segédpüspök elhárította magától, és Holub úrra bízta a mennyiségre nézve a konkrét javaslattételt. Ezután érkezett a meghívás, hogy a segédpüspök fáradjon be a prágai külügyminisztériumba, ami április 4-én megtörtént. Ekkor Krofta külügyminiszter a segédpüspök kérdésére kijelentette: az egyházmegyei határok kijelölése után úgy véli, hogy a felfogás mindkét oldalon erősen megváltozott, és itt volna az alkalom, hogy közvetlen tárgyalásokkal véglegesen fejezzék be az ügyeket. Ez megkönnyítené a római dikasztérium munkáját is. A globális megegyezés mellett állt ki. A segédpüspök kifejezte, hogy a megegyezés megkötésére Serédi Jusztinián bíboros és Jantausch Pál püspök alkalmas, aki jelenleg a birtokokat kezeli. Ebben az esetben a cseh kormánynak kellene kérni a Szentszéktől a megegyezés jóváhagyását, és a cseh kormánynak kell kezdeményeznie azt, hogy a felvidéki javadalmasok itteni birtokai az itteni javadalmasok kárpótlására jussanak. Krofta kijelentette, hogy ők is olyan döntést szeretnének, hogy az ő javadalmasaiknak az államhatáron túl ne legyenek birtokaik. Azt ajánlotta, hogy a részletekre vonatkozólag

119