Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Birtokügyekkel foglalkozva
A Csehszlovákiához került területekből a Szentszék létrehozta a Nagy- szombati Apostoli Adminisztratúrát, és vezetését Csernoch János hercegprímásra bízta. 1922. május 29-én a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúra élére Jantausch Pál került, akit 1925-ben szenteltek c. püspökké. Prágának az volt az érdeke, hogy az apostoli Adminisztratúrát teljesen diszmembrálják Esztergomtól. Erre egy modus vivendi megkötése adhatott reményt, amely sokáig váratott magára. A Csehszlovákiában fekvő birtokokat 1919. augusztus 11-én zár alá helyezte a csehszlovák kormány, és kezelését a Centrálná komisia-ra (Központi Bizottság) bízta. Csernoch János 1920-ban nyilatkozott az érsekségi és magánbirtokaival kapcsolatban, és tiltakozott az elidegenítés ellen. Később megelégedett a birtokok arányos megosztásával. A Trianoni béke után, 1921-ben, Csernoch János hercegprímás és az esztergomi főkáptalan a Csehszlovák területre eső birtokok képviseletével Heim István ügyvédet bízta meg. Az átkerült birtokokról Csernoch János Rómában folytatott tárgyalásokat, és ekkor még a teljes vagyonátadás álláspontján állt, azonban 1926-ra már a vagyon felosztásba is bele ment. 1926-ban a Központi Bizottság helyébe a birtokok irányítására a Likvidaéná komisiat-ot (Felszámoló Bizottság) állították fel. A megoldás kulcsa a Szentszék kezében volt, hiszen a két ország érdekeit az esztergomi érsek és a keresztény hívek javával kellett mérlegelnie. Végül 1927 decemberében megkötötték a modus vivendit, amely azt tartalmazta, hogy az egyházmegyék határainak egybe kell esni az országhatárokkal. Azonban az elmaradt jövedelmeket kárpótolni kellett, a zárlatot fel kellett oldani, és a birtokokat az egyház - és nem az állam - kezelésébe kellett adni. Ennek a gyakorlati megvalósítása azonban sokáig váratott magára. Közben, már az 1920-as évek elején, Hágában pert indított az esztergomi érsekség, a főkáptalan, a szeminárium, a budapesti szeminárium és mások a trianoni békeszerződés 250, 239-es cikkelyének értelmében.393 A perben kérték a lefoglalt birtokok visszaadását, az elmaradt haszon és az okozott károk megtérítését. Annyi bizonyos, hogy a per igen lassan haladt. Az 1926-os hazai birtokviszonyokról Hajdú István jószágigazgató ad képet.394 O azt jelentette, hogy a prímási javadalom az Országos Földrendezési Bizottság ítéleteivel és egyes föld-birtokrendezési célokra „a felfordulás óta önként leadott földterületeken kívül a következő birtokokkal rendelkezik: 393 Rácz 8. o„ MOL K 63. 297. cs. 45. t. 44-1932. 394 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 2. d. Gazdaság.4. Felvidéki birtokügyek. Birtokállomány Nr. 25. (63/1926. sz.) 112
