Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Köszöntő
belül dráma, vígjáték, musical, opera, gyerekelőadások, a bazilika előtti lépcsősor beépítésével világhírű művészek koncertjei várták a mindig hálás közönséget. Nagyszerű kapcsolatot sikerült kialakítani Rainer Levandovszky vezette Bambergi Hoffmann Theaterrel, idegennyelvű előadásokkal bővítve az esztergomi műsorkínálatot. Egyik fő támogatónk a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi jelenléte is indokolta, hogy 2000-ben Toyama-Esztergomban címmel Japán Kulturális Napokat rendeztünk, kimonó divat- bemutatóval, dobkoncerttel, teaházzal, fegyverkiállítással. A rendezvényt Macumoto Kazuo japán nagykövet nyitotta meg akinek ez volt az első hivatalos magyarországi bemutatkozása. Az Esztergomi Várszínház huszonöt éve nem huszonöt, sokkal több ember szívós, kitartó, áldozatkész munkáját mutatja. Köszönet a támogatóknak, munkatársaknak, kollégáknak, barátoknak, mindazoknak, akik csak egy jó szót is szóltak valaha, valahol az esztergomi várszínházért, vagy csak elviselték egy rossz szó nélkül a sok feszültséget, türelmetlenséget, az alkotás lázában csapkodó indulatot, s talán még igazságtalanságot is. Köszönet azoknak, akik már nincsenek velünk, de jelenlétüket nagyon is éreztük a nehéz pillanatokban, éreztük velünk szorítanak, segítenek nekünk odaátról. Köszönet Földes Bató Kati színművésznőnek, aki emlékével mindig velünk volt. Köszönet Teplánszki Katinak a sok bíztatásért, Kollár Gyurinak a ma is használatos lógó tervezéséért. De mindenek előtt köszönet Önöknek, a nézőknek, köszönjük figyelmüket, érdeklődésüket, kritikájukat és szeretetüket. Köszönet annak, kinek a színész játszhat, akiért a színház szól: a Közönségnek. A visszaemlékezőnek a sikerek, az eredmények mellett, persze bevillannak parttalan küzdelmek, akkor is és ma is érthetetlennek tűnő, csak idegeket és energiákat emésztő erőfeszítések. Mindennek talán így kellett lennie. Ami történt az is csak azt mutatja, született Esztergomban az esztergomiaknak egy hely, ami összeköti a jelent a múlttal, egy színház, egy szabadtéri színház, minden kezdetek helyszíne, egy szabad tér. „A XVII. századig a színház maga egyértelmű a szabadtéri vagy az ahhoz igen közeli szabad ég alatti színházzal. Kezdetben a drámai játék a természetben [erdőszélen, hegyoldalon, tisztásokon, esetleg barlangok előtti gyönyörködtette az oda gyülekező közönséget, ezután került a városok tereire, majd még később az elkerített, de szabad ég alatti építményekre. Ezeken olyan megjelenített történeteket játszottak, amelyek az adott kor vallási szertartásaiból alakultak ki, sajátos változatai voltak az istentiszteletnek. Ki ne tudná, hogy a görög színházi játék, Dionüszosz isten szertartásából, a középkori keresztény színházi játék, a nagyheti miséből fejlődött (és egyre inkább vilá- giasodott) drámaelőadássá? De a kínai és a hindu színháznál is ottani istenek kultusza volt az előzmény. Ezért is kapta a görög színház a theátron nevet, ami isten lakhelyét jelenti, ahogy a museion (múzeum) a múzsák otthonát. A színház neve a legtöbb európai nyelvben mindmáig a görög istenotthonokból származik." [Hegedűs Géza P. M. 1989.) Esztergomban a három templom (székesegyház-múzeum-színház) hegyén 25 éve folyamatosan él egy hely, ahol az „Isten lakik", - költőien fogalmazva: ahonnan látszik az Isten. Szívből kívánom, hogy holnaptól kezdjük el Önökkel együtt építeni a következő huszonöt évet. Horányi László színművész, művészeti vezető Esztergomi Várszínház 6
