Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
1990 1990 folyamán 3 hónap alatt építették fel a várszínház néző-és játékterét. (Természetesen további 4-5 évnek kellett még eltelnie, hogy 1995-re műemléki és színházi szempontból is nézve egyaránt teljesen elkészüljön.) A nagyarányú műemléki rekonstrukció második és harmadik ütemének (Budai torony, Kapu-szoros, Török kert, végül a Belső-kaputorony összes költsége 14-15 millió forintot tett ki.) Ez utóbbi műemléki egység helyreállítása 1990. november 30-ára készült el. Az akkor már nevében Komárom-Esztergomra bővült megye 500 ezer ft összegű hozzájárulását - amely fedezte az 1986-89 között használt ideiglenes nézőtér és színház- technika költségeit - 1990-ben szintén az új várszínház építészeti kialakítására fordították. A nagyarányú programbővítés jelentősen megnőtt kiadásait Esztergom város tanácsának 520 ezer ft. összegű támogatásával alapozták meg. Olasz humanista írók - Arisztotelész és az ókoti görög drámák alapján - alkották meg, és nyilvánították szigorúan kötelező dramaturgiai mintává az ún hármasegység szabályát. Ezt később a francia klasszicizmus elméletírói közül Boileau (1636 -171 1) fogalmazta meg a legkifejezőbben verses L' A.rt poétique- jában. Boileau volt akkoriban az irodalmi, élet legtekintélyesebb kritikusa. Híres tétele így hangzik prózai fordításban: „Szükséges, hogy egy helyen, hogy egy napon egyetlen befejezett cselekmény töltse meg a színi előadást elejétől végig." A műemlék-együttes rekonstrukciója - benne a Várszínház végleges helyszínének kialakítása Cséfalvay Gyula építészmérnök terevei alapján készült A HELY: 50
