Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Az elmúlt 25 év

A várszínház régi-új építésű helyének szűkebb-tágabb műemléki környezete

Délről a Budai-torony, átellenben a Budai-Rondella, közöttük pedig a Kapuszoros, amelynek mindkét oldalán a torony- véd műveket összekötő várfalak állnak. A műemlék-együttesben kialakított várszínháznak nézők számára szolgáló főbejáratát a Budai és belső-tornyot összekötő falon nyitották; az ezzel szembeni oldalfal mögött kezdődő emeltebb területen található a Lipót-terasz.

Kelet felől a megmaradt és szintén restaurált külső és belső várfalat, illetve a közöttük húzódó ún. Szárazárok képezi a várszínház helyének közvetlen határát. Északról, a főbejárattal szemben kis várfal áll, (mi más is állhatna?) a rekonstrukció által ez vált a színház nézőterének túloldali zárófalává, (egyébként a legélelmesebb nézőket nemhogy kizárná, de egyenesen kiszolgálja, mivel kívülről a közeli Bazilika és Vármúzeum körül zajló közforgalomnak útjába esik. Ráadásul lévén nem túl magas, viszont eléggé széles: vállalkozó kedvű fiatalabbak számára afféle erkélyülésként kínálkozik, amely nem éppen kényelmes, de annál olcsóbb...)

Új építésű színház - régészeti alapon

Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója ezt így foglalta össze a helyi hetilap hasábjain közzétett emlékezésében:

Eb kebbett azon gondobkoznunk, hogg valami véglegesebb megobdást tabáíjunk. Kajlára jött a Kajm- szoros és körmjékcnck restaurációja - áfíami költségen meígbe sikerűit'becsempésznünk' a Várszínház megépítését is. Ez akkor húsz miííióba kerít ft, s a városi tanácsnak mindösszeJébmibbióvabkellett hozzá)árubnia. 1990-ben végre ebkezdődhetett az ország - szerintem - begszebb szabadtéri színházában a mjári színházi szezon." (ÉVID, 2000. Különszám]

Az 1986-ban indult nagyarányú felújításnak ez volt a 2. és 3. üteme: 1988-1999 között valósult meg. Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) és a Múzeumok Központi Igazgatósága tervei szerint, az OMF visegrádi és székesfehérvári építésvezetőségének kivitelezésében először a Budai torony renoválása készült el; ezután pedig az ún. „Török kert" átalakításához láttak hozzá. Ami a „becsempészést" illeti: várszínházként nevesítve nem férhetett be a régészeti alapvetésű tervbe, de a helyreállítandó műemléki egység olyan szerves részeként már igen, amelynek a közönség sokoldalú kiszolgálását szánják feladatául. Úgy általában, amibe akár a rendszeresen folytatott színházi funkció is beleilleszthető. Mégpedig a lehető legtermészetesebb módon, hiszen a terv lényeges törekvése volt, hogy az egész együttesbe (..a Kapu-szoros és környéke”, a két kapu toronnyal) eleven életet „leheljen”. A tornyokat például úgy újították fel, hogy belül kiállításokra is alkalmas terekként szolgáljanak.

51