Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Esztergomi várjátékok

megkezdi a korhű helyreállítás munkálatait. Az eddigi tervek szerint a XVIII. századi laktanyaépületet múzeummá alakítják át, s az ásatások gazdag leletanyaga, régészeti és művészettörténeti emlékeit mutatják itt be. Ezen kívül számos terem, udvar, illetve terasz tárul a látogatók elé. A királyi palotát, a várkápolnát, a kazamatákat, kapukat és bástyákat úgy alakítják ki, hogy az ásatásokon előkerült leletanyag itt is helyet kapjon - fejezte be nyilatkozatát az ásatás vezetője.

(Km-i DL., 1965. június 3.)

„Ha én is azért az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven meglehet, ez jóakaratért nem érdemiem, hogy botránkozónak híjának az emberek" - írta Balassi abban a dacosan szikrázó prológusban, amelynek egy része a Szép Magyar Komédia esztergomi ősbemutatóján is elhangzott. Balassival kezdődik a magyar irodalom mindmáig befejezetlen szabadságharca, azért a jogáért, hogy ne csak vallásos témákról és közügyekről, vagy amint jóval később nevezték, „sorskérdésekről" szólhasson, „új forma gyanánt" írta az első magyar színdarabot a szerelemről, életének legsötétebb korszakában, „jó hamar lovakért járván Erdély földét", öt évvel azelőtt, hogy elesett Esztergom ostromában. De várat akart ostromolni a komédiával is, a magyar képmutatás és álszemérmesség (vagy ahogy ő nevezte prológusában: „pór szemérmesség”) megdönthetetlen várát. Drámai feszültséget ez ad a Szép Magyar Komédiának, az „új forma”, a „szerelmes találmány" öröme, a szerelem mindenhatóságának tudata és jogának követelése, nem pedig az udvarlás és egymásra találás szóra sem érdemes cselekménye, mely nem több egy klasszikus eklógánál.

Nem mintha a komédiának nem volna elég színpadra való eleme, nem a cselekményben ugyan, hanem a helyzetekben és alakokban. Legelevenebb figurája kétségkívül Dienes, a „paraszt ember". Az ő és Creduius párbeszéde mintha Csongor és Balga viszonyát előzné meg, holott Balassi még nem ismerhette - mint Vörösmarty - Don Quijotét és Sancho Panzat.

De nem ismerhette Shakespeare-t sem, aki történetesen éppen a Szép Magyar Komédia keletkezésével egy időben írta első darabját, mégis Sylvanus és Galathea viszonya, meg Sylvanus és Credules összeszólalkozása óhatatlanul emlékeztet a „Szentivánéji álom" szerelmeseinek viszontagságaira, melyek, persze, ugyancsak a szerelem felelőtlen mindenhatóságát és kiszámíthatatlanságát példázzák.

Mindez most első ízben hat színpadról, és nem is hathatott sokkal korábban, mert a Szép Magyar Komédiát az irodalomtörténet nyilvántartotta ugyan, de

25