Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Esztergomi várjátékok

i

mint végleg elveszettet, amíg 1958-ban egy szlovák tudós, kutatás közben, véletlenül rá nem bukkant. Ez a kivételes helyzet izgalmas lehetőségeket nyújt a komédia színpadra állítóinak, régiség és újdonság furcsa egyidejűségét. Egy majd négyszáz éve darab, amely mégis új és ismeretlen, amelyhez nem tapadnak korábbi élmények, elképzelések és előítéletek, egy felfedezett komédia, mely, paradox módon, éppen régiségével ad fedezetett az újításra!

Görgey Gábor, a darab átdolgozója, és Huszár Klára, a rendezője, élt is az alkalom nyújtotta szabadsággal. Görgey költői és dramaturgiai tehetségének egyaránt hasznát vette a kényes munkában. Tapintatos kézzel csoportosította át és vonta össze a jeleneteket, s a saját szavainak nagyon takarékos bevetésével növelte meg Licida, a költő rezonőr szerepét

....adott a végén Sylvanus és Galathea

kapcsolatának még egy lélektanilag meggyőző, finom, de hatásos fordulatot. Jó érzékkel fedezte fel a próza ritmikai tehetőségeit, a meglévő versbetéteket további Balassi-strófákkal szaporította - melyek mind egyúttal drámai funkciót is betöltenek -, és virágénekekkel, amelyek ugyancsak tetszetősen, habár nem olyan szervesen illeszkednek a szövegbe. Huszár Klára pedig bőven alkalmazta az éneket (a „Labor" Műszeripari Művek énekkarának bekapcsolásával), s a táncot és pantomimot (az Operaház négy szólótáncosán kívül az Esztergom

és Vidéke Körzeti Fmsz. népitánc-együttesé- nek előadásában. Géczy Éva koreográfiájára). Kihasználta a szabadtéri színpad minden lehetőségét. Jó színpadi ötletessége az előadást a nyárhoz és a szabadtéri színpadhoz illő, bo- hózati elemekkel fűszerezte, s emellett halk iróniával ellenpontozta az áradó szerelmi vallomásokat és panaszokat.

■ ' .. „ . . ..t HhÚ.- *

A Szép magyar comedia ajánlásának kezdete, az 1958-ban, Pozsonyban felfe dezett kódexből

De Görgey is, Huszár Klára is sokkal gyakorlottabb színházi szakemberek annál, semhogy ne vennének számot a környezet és alkalom követelményeivel. A Szép Magyar Komédiát az esztergomi Várjátékok során mutatták be, s ez a keret az illúziókeltést igényli, nem a kísérletezést. Ennek tudható be, hogy az előadás hatása hagyományosabb, mint Balassi nyomtatott darabjáé. Az „új forma" éppúgy háttérbe szorult, mint a költő komoly szabadságharca. A szövegnek nemcsak nyelvi merészségei szelídültek, hanem az erkölcsiek is - azt a bizonyos szót például, amelyet lehetőleg idegen szerzők előjogának tekintünk a magyar színpadon, Balassi se mondhatta ki Esztergomban.

26