Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Esztergomi várjátékok
I 1965 Folytatják az esztergomi Várhegy feltárását Sok érdekességet ígér az idei kutatási program Nagyarányú ásatások kezdődtek Esztergomban, Nagy Emese, a Nemzeti Múzeum középkori osztálya munkatársának irányításával és az esztergomi Vármúzeum közreműködésével. A történeti és műemléki szempontból országos jelentőségű feltárások eddigi eredményeiről, az idei kutatási programról az ásatás vezetője, Nagy Emese tájékoztatta munkatársunkat.- Az esztergomi Várhegy és az egykori vár történeti, régészeti szempontból nagyrészt még tisztázatlan, s főként a terület középkori állapota ismeretlen a kutatók előtt. A teljesség igényével tavaly megkezdett feltárásokkal az első magyar királyi palota alaprajzát, a középkori és a középkor előtti kultúrrétegeket szeretnénk feltárni, illetve megismerni. Ennek, a ma még nem tudni, mekkora területre kiterjedő anyagnak a feltárását és feldolgozását csak több éves ásatási program keretében oldhatjuk meg. A múlt évben folyó, s az idén három hete megkezdett kutatások igazolták, hogy a rétegek fedte anyagban nemcsak az ország, de Európa egyik legbecsesebb értékű műemlékkomplexuma rejlik.- Az eddigi kutatómunka mivel gazdagította az erre a területre vonatkozó történeti ismereteinket?- Bebizonyosodott, hogy a Várhegy és a vár környéke az őskorban és a népvándorlás alatt is lakott volt. Számos késő bronzkori és vaskori kerámiatöredékek, s egyéb használati eszközök kerültek elő a rétegekből. Ezek között több muzeális szempontból is számottevő kelta edénnyel gazdagodott leletanyagunk. A többi úgynevezett szórvány apró leletanyag, ha muzeális szempontból nem is jelentős kormeghatározásra viszont döntő fontosságú.- Mi a legjelentősebb az eddig feltárt épületmaradványok közül?- Több helyütt bukkantunk kora Árpád-kori falmaradványokra, s igen sok falszakasz került már felszínre a királyi palota épületrészeiből is. Az összefüggő alaprajz rekonstruálását nehezítik az egymást követő ráépítések, építési periódusok. Három, három és fél méteres mélységben mindenütt római falszakaszok fekszenek, feltehető, hogy a Várhegyen római erődítmény állott, legalábbis ezek az építményrendszerhez tartoztak.- A nagyközönség mikor és milyen formában láthatja majd a Várhegyen feltárt emlékeket?- Mint mondottam, a teljes feltárás több évet igényel, de a már eddig tisztázott területeken az Országos Műemléki Felügyelőség előreláthatólag rövidesen 24
