Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

"Hol Kelet és Nyugat összeér..."

átkerülhessen a kivilágított Bazilika déli homlokzata elé. Nyilván a szakrális térben, a főszékesegyház tövében, szabad téren, a nyáreste hangulatában egészen másként csendült fel a XIX. századi magyar zene. S másként hatott a színpadi játék is a történet eredeti helyszínén, mint a kolozsvári Szamos partján álló kőszínházban: „

Örökérvényű lelki, érzelmi, szellemi üzenetet közvetítve a Bazilika előtti téren helyet foglaló résztvevők számára” - ahogy ezt a Horányi által írt Engedélyezési kérelem megfogalmazta.

Arra nézve, milyen hatású lehetett ez a valóságban, elég ha elolvassuk Dr. Szabó Klára osztályvezető főorvos levelét, amelyben így nyugtázta, hogy az Esztergomi Várszínház művészeti igazgatója minden véradáshoz egy-egy tiszteletjegyet ajánlott fel: „2000. augusztus 15-én, a Kolozsvári Magyar Állami Operaház Erkel István király operája felejthetetlen élményt szerzett a közel ezer hallgató számára, akiknek több mint egy tizede véradó volt. Az előadás hangulatát emelte a történelmi helyszín közelsége. ” (Esztergom és Vidéke, 2000. augusztus 31.)

A következő nyáron [2001], ugyanezen a színhelyen, Nagyboldogasz- szony ünnepén a Bánk bánnal folytatódott a kolozsváriak Erkel-ciklusa. Dehel Gábor rendező szerint, ennek a történetnek a drámai mondanivalója sajnos nem évült el: „Ma, amikor megtébolyult az emberi szabadság,... s dorbézolhatnak körülöttünk ájtatatos- képmutató Gertrudisok, hatalmat őrző apparátusok fürkészhetik gondolatainkat, léteznek még cselszövő politikai pojácák, kik tűrőképességük határán túlra csábítják áldozataikat, majd kaján elégtétellel szemlélik bukásukat, talán soha jobban nem érthetjük meg Melinda őrületét, hiszen még vibrál bennünk a tébolyító érzés: valami végzetes veszély fenyeget... ”

Az Esztergom és Vidéke „hóba” szignójú véleménye szerint pedig: „Az augusztus 15-i előadás a Bazilika melletti nagyméretű színpadon sikert aratott a nagyszámú esztergomi és környékbeli közönség előtt. Az előadás gyengéit - néhány énekes indiszponáltságát - bőven ellensúlyozta a kiváló rendezés, a nagyszerű díszletek és jelmezek, az opera látványossága, néhány kimagasló alakítás, valamint az erkeli zene minden szépségét híven tolmácsoló zenekar. ”

Ugyancsak Dehel Gábor vitte színre két évvel korábban Kolozsváron a Bátori Mária című Erkel-opera bemutatóját, amelyet 2002-ben, megint a Bazilika mellett felépített nagy színpadon játszott el a Kolozsvári Magyar Opera sajnos egyre fogyatkozó társulata. Az énekkar az előző évadot tudniillik jelentős ember-veszteségekkel zárta. Viszont a

212