Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
is 1948-ban hozták létre állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven. 1949-től „Állami Magyar Színház” megnevezéssel folytatta tevékenységét. 1987-ben román tagozattal bővítették, de öt évre rá, a történelmi változást követően, Nemes Levente kinevezésével párhuzamosan a két tagozat különvált. Az alaposan megfogyatkozott magyar társulat Tamási Áron Állami Magyar Színházként, a román színházzal közös székhelyen ugyan, de mint jogi és költségvetési szempontból független művészeti intézmény működik tovább, 1998-tól Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város színházaként. Az elnevezések változásai csak Ids mértékben képesek éreztetni azt a félévszázad alatt lezajló folyamatot, ahogy a szentgyörgyi teátrum a Székelyföld és a környező földrajzi térség tájoló színházából nemzetközi hírű alkotó műhellyé vált, mely számos rangos fesztivál-meghívással, szakmai díjjal és igen nagyszámú rajongóval rendelkezik Európa-szerte. A rendező szakos Bocsárdi László ugyanis még főiskolás korában szerződést kötött Nemes Leventével, áld 1973 óta nem csupán nagyszerű színésze, de 1992-től igazgatója is volt a sepsiszentgyörgyi színháznak. Ennek értelmében a gyergyószentmildó- si Figura Stúdió legjobbjai a Tamási Áron Színházhoz kerültek - először csak egyes szerepekre hívták meg őket, majd amikor Bocsárdi lediplomázott Vásárhelyen és Szentgyörgyön főrendező lett, végleg leszerződtek. A kőszínházi hagyományokhoz szokott, illetve az amatőr színjátszás felől érkezett, mindenekelőtt mozgásszínházi tradíciókon nevelkedett színészek kölcsönösen inspirálták egymást, és ennek az ötvözetnek a sikere 1997 júniusában, Esztergomban szintén megmutatkozott, mégpedig a temesvári előadás rendezőjéhez hasonlóan magyarországi Pinczés István munkájában. Ugyanis - elsősorban a fiatalok igényeire gondolva - a határon túlról ismét egy musicalt hívtak meg a Várszínházba, de ezúttal nem egy kortárs magyar művet, hanem Schwartz - Greene - Tebelak Godspell című „modern passiójátékát”, amelynek koreográfiáját az azóta tragikus balesetben, fiatalon elhunyt, szintúgy debreceni Nagy György készítette. Eíogy a vallási tárgyú, de nagyon is mai zenés színjáték mennyire jól illett az ódon szakrális környezetbe, arról leginkább a szemtanúk tudnak beszámolni: például arról, mit éreztek a varázsos nyári égbolt alatt, amikor a megfeszített Mester (Pálffy Tibor) eltűnt a lángoló feszületről , és abban a pillanatban megkondultak a székesegyház harangjai...(Nyilvánvalóan az óraműtől vezérelve, mégis - éppen ott és akkor - mintha egy „ fensőbb Rendező” csodára is képes akaratából rörtént volna...) Habár nem a Várszínház keretében, de az év végén volt még egy vallási tárgyú, határon túli magyar színházi előadás Esztergomban. Tudniillik Becket Tamás mártírhalálának (1170) évfordulóján egyházi világtalálkozót rendeztek a magyar érsekség központjában. 1997. december 29-én ebből az alkalomból a Szent Anna plébánia- templomban (közkeletű nevén: Kerektemplomban) a fiatal Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadta T. S. Eliot a canterburyi érsek utolsó óráiról szóló Gyilkosság a székesegyházban című verses drámáját Vidnyánszky Attila rendezésében. Thomas Becket középkori szentek arcát idéző, a szenvedésben is tartásos, karizmatikus alakját a huszonhat éves Trill Zsolt személyesítette meg. 194
