Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
Néri Szent Fülöp életét játsszák el a Várszínházban, Horányi László kiváló alakításában Tudnak jók lenni, a többi nem számít! SINKÓ GYULA L J a darabválasztás telitalálat volt. Kiérdemelték a szereplők a sikert, amit a zsúfolásig megtelt nézőtér hosszan tartó vastapsa is bizonyított. Megérte hát a sok áldozat, hiszen a gyerekek a szünidőben reggeltől késő estig próbáltak. Néri szent Fülöp szerepében Horányi Lászlót, a színház művészeti vezetőjét láthatta a közönség. Horá- nyinak itt, az esztergomi bazilka tövében azt rendelte a jósorsa, hogy olyan szerepeket játsszon, melyekben folyamatos kapcsolatban van a Mindenhatóval. Néhány héttel ezelőtt még egy zsidó tejesemberként folytatott mulatságos párbeszédet az Istenével, most pedig egy római szerzetesként próbálta elvezetni az Úrhoz az utcagyerekeket. Különösen Tevje volt igazi jutalomjáték a színésznek, de Fülöp atya szerepében is meggyőzően, sok humorral éí öniróniával játszott. Kétségtelen, hogy Nérai Szent Fülöp az egyháztörténet egyik legtalányosabb egyénisége. Ez a történet sem idézheti meg pontosan a szent alakját, aki az elesettekhez vajszívű, de elvi kérdésekben még egyházi elöljáróival szemben is hajthatatlan jellem volt. A később szentté avatott pap feltétlen tekintélytisztelő, de a bíborosi kalapot két pápának is visszaküldi. Szelíden tanítgatja az utcagyerekeket és „megparancsolom Önnek” írja a pápának. A sok mókázás miatt kiérdemelte a „buffo- ne de Dió” - Isten bohóca - gúnynevet. Ma este, majd a jövő héten, szerdán és pénteken játsszák még a darabot az Esztergomi Várszínházban. (Új Szó, 2003. 182. sz.) Legyetek jók... Az Esztergomi Várszínház idei évadjának darabjai közül bár több is számíthatott a sikeres fogadtatásra, a Legyetek jók, ha tudtok bemutatója esetében ez biztosnak látszott. Már maga a színdarab alapjául szolgáló film is közkedvelt volt bemutatása idején, a televízió többször is műsorra tűzte, népszerű dalát magyarra fordították és sokan éneklik, fütyörészik ma is. Ha gyermekek szerepelnek egy darabban, nagy számban és sokáig, az ugyancsak tetszeni szokott a publikumnak. Ha ráadásul magukat, a lelkűkben jó, de a bűntől megkísértett gyerekeket kell eljátszaniuk, ez a hatás csak fokozódik. (A reggeli, kényszerű felkelés megjelenítése például a jelen esetben olyan hitelesen sikerült, hogy ismerős, mindennapos volta miatt mosolyt csalt a jelenet a nézők arcára.) Ha a Várszínház bemutatóján helybéli színészekkel találkozhatunk, az szintén vonzza a közönséget. De ha a színpadon esztergomi és környékbeli kisgyermekek is fellépnek, a nézők szívébe biztosan belopja magát az előadás. A Legyetek jól, ha tudtok bemutatóján ezek a hozzávalók mind együttvoltak, a sikerrecept minden pontja teljesült, így minden adott volt a közönség kegyeinek elnyeréséhez, amit ezúttal az eső sem zavart meg. E feltételek ilyen kedvező együttléte könnyelműségre, elbizakodottságra is csábíthata volna a darab rendezőjét vagy a színészeket, de - mindannyiunk örömére - nem ez történt. Az eddig elsorolt tényezők mellett egy sikeresen színpadra vitt, jól megrendezett és színvonalasan előadott darabot láthattunk. Vajda Katalin átdolgozása a film mozgalmasságából a fő történetét emelte ki, érre és a megklsértés kérdéskörére helyezve a hangsúlyt. Moravetz Levente rendező a szerencsés színészválasztás mellett a díszlet takarékos, ötletes megoldásával csak fokozta ezt a sűrítést. A darab zárójelenetében viszont Cirifischio sorsán túl már általános igazságok magasságába emelkedett a mű, felnőttnek, gyereknek, a közönség minden rétegének egyaránt tanulságot szolgáltatva. A szcenika erényei mellett a színészek játéka is szinte csak dicsérő szavakkal jellemezhető. A játszás öröme, a lelkesedés nemcsak a gyermekeket jellemezte, s különösen Horányi László Néri Szent Fülöp és Rácz János Loyolai Szent Ignác atya szerepében nyújtott emlékezetes alakítást. A gyerekek szereplését még kevéssé lehet elfogulatlanul értékelni. Moravetz Levente rendező (asszisztensével, Meggyes Miklósáéval) megtalálta a módját, hogyan élessze fel mélyen szunnyadó tehetségüket, s így a környékbeli általános iskolákból kiválogatott színészpalántók kedvük, tudásuk szerint adhattak elő történetet, énekelhettek szólót vagy furulyázhattak. A rendező javára írható az is, hogy a temperamentumos olasz film jellegzetes vonása, a gyerekszereplók érzelmes ábrázolása a színdarabban mindvégig háttérbe maradt, egy jeleneten kívül. Itt is a legkisebb lány szalad oda Fülöp atyához a közösség ragaszkodásának tolmácsolójaként, de ez a szívfacsaró jelenet szerencsére magában álló visszfénye maradt a hatásvadász filmes kliséknek. A realizmus, a beteg gyermekek jelenléte viszont hatásosan lett jelezve. A darab elején találkozhatunk csupán velük egy hosszú jelenetben, ami itt hangsúlyosan érzékeltette a Szent Fülöp által befogadott apróságok drámai helyzetét. Ez a mozzanat jellemezte jól a közösség összetételét, később viszont nem terhelte jelenlétével az előadást. A rendező és munkatársai, a színtársulat Cirifischióhoz hasonlóan kísértésnek volt kitéve a darab megválasztása és színrevitele, előadása során, de megfelelő szakmai hozzáállással meg tudtak felelni vállalt feladatuknak. A film színpadi változaténak bemutatásával az esztergomi Bazilka tövében tették lehetővé Néri Szent Fülöp és lelkületének ismételt megszerelését, elvei újragondolását. Nemcsak a siker, de a darab üzenetértéke, aktualitása is garantált. I. M. [ÉVID, 2003. augusztus 14. 135
