Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
AUGUSZTUS 6., 7., 8., 13., 15. Bdfos táltar A Nagyváradi Állami Bábszínház művészeinek vezetésével. AUGUSZTUS 22., 23. Felix Lope de Vega A k vígjáték két részben az Esztergomi Várszínház cs az óbudai Nyár közös bemutatója Udvaros Dorottya RAtóu Zoltán SZTARENH PÁL GYEBNÁR CHECCA IlDIKÚ (ffy) Harmadik éve jelentkezett idén az Esztergomi Várszínház gyermektábora, amelynek népszerűségére jellemző, hogy kellő számú jelentkezés esetén jövőre még egy turnus megszervezését tervezték el a színház vezetői. (A tervezett 70 főhöz képest most is 87-et vettek fel a nagy túljelentkezés miatt.) A 6-10 éves gyermekek számára meghirdetett, délutánig tartó napi programok során a résztvevők megismerkedhettek a bábszínházi darabok színrevitelének folyamatával, a bábok különböző fajtáival, de bábokat, kellékeket, diszletet is készítettek, amelyeket azután a gyakorlatban használtak fel. Minden nap szórakoztató, színvonalas előadásokon vehettek részt ezen lnvűl a táborozok: Janikovszky Éva darabja (Ha én felnőtt volnék) el közelmúltban elhunyt szerzőnő, a Három kismalac és különösen a Cirkuszkabaré sikere a Nagyváradi Állami Bábszínház idén is kimagasló játéka miatt lehet említésre méltó. (Ez utóbbi darabra még Budapestről is érkeztek.) A kisrégió majd minden településéről egybegyűlt gyereksereg a zárónapon azután nemcsak nézőként, de aktív résztvevőként is kamatoztathatta a frissen szerzett tudását. Augusztus 17-én, vasárnap ugyanis színpadra álltak a kicsik és bemutathatták az egy hét alatt betanult darabokat. A tábor sikere idén sem maradt el. (A résztvevők harmada egyébként is visszajáró, s a korhatáron túllépők már most ígéretet kaptak, hogy kívánságuk szerint jövőre szervezőként működhetnek közre.) Az azóta eltelt néhány nap alatt máris akadt érdeklődő a jövő évi hasonló rendezvényre. Az ő kedvükért közöljük, hogy a 2004. évi bábos táborra legkorábban szeptember közepétől lehet majd jelentkezni a Várszínház Alapítvány irodájában - tudtuk meg Pintér Zsuzsanna kuratóriumi tagtól. (ÉVID, 2003. augusztus 28.) 136 Dt'stleUervczö: WfcRMíK JÓ25U Jelmeztervező: Hi'kos Ann \w\ki \ Rendező: Vas~Zoltán Iván A kertész kutyája (IM) Telt házat vonzott és nagy sikert aratott a Várszínház idei évadjának soron következő darabja is, ami a hivatalos program szerint az utolsó volt a sorban. Horányi László azonban az előadás előtt meglepetéssel szolgált, bejelentve, hogy záródarab szerepét egy újabb bemutató tölti be, hétfőn, augusztus 25-én, a Carmen táncesoport produkciójával. (A lapzártánk után tartott, két részes előadás bizonyára tetszést keltett a közönség körében, de erre a következő lapszámunkban még kitérünk.) A Kertész kutyája színvonalán és sikerén ez természetesen mit sem változtatott, csak az évad méltó befejezése tudatát bizonytalanította el némiképpen. Felix Lope de Vega népszerű vígjátéka sok alkalommal szerepelt már a magyar színházakban. Sikerét a magabiztos színészi jellemformálás adja, ami a szöveg nyelvi leleményeiből, a verses forma játékosságából is sokat kamatoztat. A mostani előadáshoz Gáspár Endre briliáns fordítása szolgált alapul, amelynek bravúros formája olykor éles ellentétbe került a bonyolultan fogalmazott ■njpndaniyaióvaJ, egyes, nyelvi fordulatai' után viszont felmonyjótt a közönség a tetszetős szókapcsolatokat ismételve. Vas-Zoltán Iván rendezése (akitől ez évadban a Hegedűs a háztetőn és a Ha én felnőtt volnék című darabot láthatta a közönség) a színpadkép legcsekélyebb megváltoztatásával segítette a különböző jelenetezést, de a színpadra vitelt is hasonló egyszerűséggel oldotta meg, ami az elmondottak alapján csak előnyére vált a darabnak. A nézők így önfeledten adhatták át magukat a fordulatos cselekmény bony eladásának, csodálkozhattak el a szóhasználat, a remekbe szabott rímek csengésén - és különösen a karakterek színészi megformálásán. Egy történetben, ahol féltékeny vonzódás és gőgös eltaszítás, különböző személyek iránt érzett szerelem és más-más érdekeknek való megfelelés irányítja az eseményeket, természetesen adódik a különböző viselkedési formák, a szerepjáték sokfélesége. Ezek sarkosítása, a jellemkomikum olykor parodiszti- kus megalkotása, kivitelezése nagyvonalú és magabiztos színészi játékot, pontos, tudatos szerepfelépítést kíván, ami különösen a grófnő szerepe esetében jelentkezik. A donna Dianát -mesterien játszó Udvaros Dorottya partnere Rátóti Zoltán volt, de szerepében a színésznőhöz hasonló fölényességgel és erővel inkább a szolgát, Octaviót alakító Sztarenki Pál tűnt még ki. (A vastapssal kísért meghajlás során egy alkalommal csak ők ketten maradtak fent a színpadon a többi szereplők távozása után. Sztarenki ezt a véletlen szülte helyzetet játékos ko- médiázással, a díva partnere szerepében való tetszelgéssel játszotta el, pedig méltó helyen állt ő ott akkor.) A színlapon, sajnálatos módon viszont csak a négy főszereplő neve szerepelt, pedig a többi színész is megérdemelte volna legalább a neve feltüntetését. A darab- és színészválasztás tehát most is, mint az évad nyitó előadása, a Karnyóné esetében, telitalálatnak bizonyult. A Várszínház szervezői ezzel az emlékezetes darabbal újabb sikert könyvelhettek el és a Carmen tánccsoport évadbúcsúztató előadása előtt nagy lépést tettek a közönség érdeklődésének fenntartása, a jövő évadra való átmentése érdekében. , , ...... Istvanffy Miklós (ÉVID, 2003. augusztus 28.)
