Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
Az Esztergomi Művészek Céhe története - Előzmények
Az Esztergomi Művészek Céhe története Előzmények (I899-1990) Esztergom és vonzáskörzete polgári alapokra épülő képzőművészeti életének és polgári mecenatúrájának kialakulásában meghatározó szerepet játszott az 1837-ben alakult Széchenyi Kaszinó. Itt szerveződött és nyílt meg a párkányi illetőségű kaszinó titkár, Istvánffy Elemér kezdeményezésére 1899. szeptember 8-án az „első Kaszinói Amatőr-művész Kiállítás. A 246 darab kiállított tárgy között a festészet terén komolyabb műveket állítottak ki [...] Rainerné Istvánffy Gabriellaj...] és Einczinger Ferenc [...]. A kiállítás szép anyagi sikerrel is záródik."1 A sikeres első kiállítást követően Einczinger Ferenc aktív szervező munkájának eredményeként 1905- ben nyílt meg a Kaszinó második amatőr képzőművészeti kiállítása, amelyen rajzolók, festők, szobrászok, fafaragók, porcelán-majolikafestők, műhímzők és fotografálók jelentkeztek alkotásaikkal. A nagyszámú kiállító között volt Bajor (akkor még Bayer) Ágost, Burián Erzsébet, aki később szintén jelentős szereplője lett Esztergom művészeti életének.2 A sikeres amatőr tárlatokat egyéni kiállítások sora követte. A teljesség igénye nélkül említjük 1906- ból Klómann Nándor, 1908-ból Burchard-Bélavári István (a Pozsonyi Képzőművészeti Társulat igazgatója), 1910-ből és 1913-ból Rainerné Istvánffy Gabriella kiállításait.3 Ezzel, alig több mint egy évtized alatt ismertté váltak a művészi ambíciókkal megáldott személyek, létrejöttek a kiállító terek, kialakult a kortárs műalkotások iránt érdeklődő mecénási szerepet vállaló közönség, kiválasztódtak a művészeti életet szervező egyéniségek. Ezek és a gimnáziumok, a tanítóképző együttes jelenlétükkel olyan kiváló művésztanárokat vonzottak a városba, mint Királyfalvi-Kraft Károly, aki 1914-1918 között művészed szabadiskolát működtetett a városban. A gimnáziumi rajztanárok, Királyfalvi és Háber János, tehetséges diákjukként tartották számon Simonyi Lajost, o Szent István főgimnázium növendékét, aki Eperjesen folytatott képzőművészeti tanulmányait követően a 20. század utolsó harmadában egyik meghatározó egyénisége lett Párkány képzőművészeti életének.4 A felpezsdült képzőművészeti élet sodrásában egyre többen folytattak tanulmányokat a Képzőművészeti Akadémián. Bajor Ágost, Pirchala Imre, Einczinger Ferenc, Tipary Dezső festőművészek, Hellebrand Béla ötvös és mások gyakori résztvevőivé váltak a fővárosi szalonok kiállításainak. A faluszövetség által 1925-ben Esztergomban rendezett nagy kiállítás résztvevőinek névsora jól tükrözi a huszonhat évvel korábbi amatőrtárlat óta bekövetkezett változásokat. A tizennyolc esztergomi, Esztergomhoz családi szálakon is kötődő kiállító sorában többek között Bajor Ágost, Einczinger Ferenc, Klómann Nándor, Ölveczky Béla, Pirchala Imre, Szilas József és ifj. Vitái István nevével találkozunk.5 Ez volt az első, nagy vihart kavaró képzőművészed kiállítás Esztergomban. A művek között szerepelt Vitái István: Vörös hajú akt című alkotása, amit pornográfia vádjával levettek a falról. A kiállítók közül Pirchala Imre, ifj. Vitái István, Ölveczky Mihály, Fuchs Hajnalka, Bajor Ágost és Einczinger Ferenc, dlta- kozásuk jeleként elvitték alkotásaikat a kiállításról.6 1 ETTER Jenő: A Széchenyi Kaszinó száz esztendeje (1837-1837). Esztergom, 1938, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája, 75-76. p. 2 Séta az Amatőr kiállításon l-ll. ÉVID, 1905. nov. 5. és 9., 89. és 90. sz. 3 BÁRDOS István: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1948. In Leel-Őssy Lóránt - Bárdos István szerk.: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története és részletek a költő életéből. Esztergom Évlapjai Balassa jubileumi kötete 2004. Esztergom, 2005 K.n. 14. p. (Továbbiakban: Bárdos 2005) 4 BÁRDOS István: Magyar képzőművészek, képzőművészed élet a Duna bal és jobb partján. Atelier, 2013. 3. sz. 26-27. p. 5 BÁRDOS István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődéspolidka Esztergomban (1920-1930). In Esztergom Évlapjai, 1983. Esztergom, 1983, Balassa Bálint Társaság, 253. p. (továbbiakban: Bárdos 1983) 6 Milyen művészi kép való a faluszövetségi kiállításokra? Esztergom, 1925. 74. sz. 5
