Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)

Az Esztergomi Művészek Céhe története - Előzmények

A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság

Az esztergomi irodalmi és művészeti élet képviselői elérkezettnek látták az időt arra, hogy megvalósítsák régi tervüket és a győri Kisfaludy, a balassagyarmati Madách és az egri Gárdonyi Géza Társaságot követve, Balassa Bálint szellemét idézve, 1926-ban étrehozták saját közösségüket. A Művészeti Szakosztály elnökévé Hellebrand Béla ötvösművészt, titkárává Holló Kornél szobrászművészt választották.7 A szakosztály tagjai még az év végén kiállítással mutatkoztak be a közönségnek.8 Szerepeltek 1928-ban az Esztergomban rendezett országos Egyházművészeti kiállításon. Meghatározó szerepet játszottak 1934- ben, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége által rendezett monstre kiállítás sikerre vitelében.9

Elérték, hogy a Vajda János és a Balassa Bálint Társaság által rendezett kiállítást a Tamás Galéria 1934. október 7-én Esztergomban nyissa meg, és innen indítsa azt országos kőrútjára.10 Részt vállaltak az 1938-as kettős szentév esztergomi programjainak előkészítéséből és lebonyolításából.

A 20. század első évtizedeiben Esztergom képzőművészei közül többen folytattak tanulmányokat és végeztek sikeresen a Képzőművészeti Főiskolán. Megteremtődtek a kortárs képzőművészeti kiállítások feltételei, kialakult a kiállítások mecénásokat is magában foglaló közönsége.

Esztergom képzőművészeti élete (1945-1968)

Az 1945-1949 közötti években elsősorban Martsa Alajos aktív művészetszervező tevékenységének - művésztelep, rangos kiállítások, 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségei szervezése - következtében a város benne maradt a művészeti élet országos vérkeringésében. Ezek a sikerek azonban nem tölthették be a Balassa Bálint Társaság 1948-ban történt feloszlatása nyomán keletkező űrt. A város szellemi életének képviselői nem azonosultak és nem tagozódtak be az 1949-ben a szocialista realizmus uralkodóvá tétele érdekében létrehozott Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe. A Szövetség megalakulásának természetes következményeként megtörtént a „hivatásos" és „amatőr" művészek karakteres elkülönítése. A hivatásosnak elfogadottak a Szövetségben tömörülhettek, a többiek a kultúrházakban folytathatták tevékenységüket. A város meghatározó művészegyéniségei közül többen elköltöztek, vagy miként Lépőid Antal, emigrációba kényszerültek.

A város képzőművészeti életének újjászervezése a városban maradt Holló Kornél, Hollóné Fuchs Kornélia (Nelli), Heil-Huba Ferenc, Kocsis Lajos (1908-1966), Kocsisné Gelencsér Anna, és az 1947-ben Budapestről hazaköltözött Bajor Ágost, valamint Martsa Alajos, Nyergesi János és Puxbaum Jenő feladatává vált. Hozzájuk csatlakozott az 1952-ben Budapestről Esztergomba költözött Andráskó István és az 1953-ban ide költözött Robicsné Csiszár Margit.

A képzőművészeti élet a Keresztény Múzeummal és az ott működő művészettörténészekkel, az esztergomi Prokoppné dr. Stengi Marianna!, Zolnay Lászlóval, Mucsi Andrással, feleségével M. Várhelyi Vandával, Mojzer Miklóssal, Varga Dezső restaurátorral és a jeles művészeti íróval, Dévényi Ivánnal vált teljessé.

Az esztergomi és a városhoz kötődő képzőművészek 1955-ben rendezték meg 1945 utáni első közös kiállításukat, amelyen Nyergesi János, Bajor Ágost, Vitái István, Pirchala Imre, Szalai Zoltán, Heil Ferenc, Pongrácz Sarolta, Kocsisné Gerencsér Anna, Hollóné Fuchs Kornélia, Kaszásné Környey Erzsébet, Czóbel Béla, Csiszár Margit, Paczolay Imre, Pánczél Béla, Andráskó István, Kocsis Lajos, Divéki Jolán, Holló Kornél szerepelt alkotásaival.11

Az időzítés lehet, hogy a véletlen műve volt, lehet, hogy nem. Mindenesetre ezzel a kiállítással kihasználhatták azt a lehetőséget, amelyet egy abban az évben napvilágot látott kormányhatározat teremtett meg. Ez ugyanis lehetővé tette, hogy „a képzőművészeti és az iparművészed művek alkotásának elősegítése céljából a képzőművészek és iparművészek önkéntes társulás alapján képzőművészeti,

7 BÁRDOS, 2005. 19. p.

8 BÁRDOS, 1983. 253. p. Kiállítók: Bach Gizella, Bajor Ágost, Einczinger Ferenc, Hellebrad Béla, Hessy Iván (Tata), Hidegh Béla, Holló Kornél, Jaschik Álmos (Budapest), Magyarász Imre, Maksay Nelli, Nyergesi János, Pirchala Imre, ifj. Vitái István

9 BÁRDOS István: Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyék közművelődési élete (1923-1938). [Tatabánya], 1980, Komárom Megyei Tanács V. B. Műv. Osztály - HNF Honismereti Bizottság, 44-45 p.

10 BÁRDOS, 2005. 29. p.

11 Az esztergomi képzőművészek első együttes kiállításáról. Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. 25. sz.

6