Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
Az elhunyt, vagy 2016-ban már nem aktív alapító tagok, tisztségviselők szakmai életrajza
FURLÁN FERENC grafikus, festőművész (Dorog, 1935-1998) 1949-1951-ben az Állami Művészeti Gimnázium tanulója volt. 1958-1963 között elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként grafikus diplomát szerzett. 1949-1965 között megszakításokkal a dorogi Képzőművészkor tagja, 1965-1998 között a Dorogi Képzőművészkor és az általa alapított Dorogi Galéria vezetője volt. 1965—1978-ig a dorogi József Attila Művelődési Központ művészeti előadójaként dolgozott. Művészetét romantikus, groteszkre való érzékenység, humor, és dekorációs hajlam jellemezte. Mindezek a tulajdonságok szerencsésen ötvöződtek az iskolázottságából fakadó mesterségbeli tudásával. Grafikusi munkássága a sokszorosító képgrafikától a könyvillusztráláson át a reklámgrafikáig terjed. Otthonosan mozgott a rajz, a linó-, a réz- és az acélmetszés világában, ám ha a téma úgy kívánta, szívesen festett táblaképeket, pannókat, készített üvegablakokat, szobrokat, domborműveket. Témáit a bányászat, a bányászok élete, Dorog szellemisége, a világ változásával együtt járó negatívumok adták. Lényeglátásáról, az emberi jellem lényegét megragadó képességéről kitűnő portréi tanúskodnak. Első önálló kiállításának megnyitására 1975-ben került sor Dorogon. Ezt követően az ország különböző városaiban mutatkozott be. Utoljára 1996-ban Leányváron és Dorogon állított ki. 1998-ban, a németországi Wendlingenben, Bencze László fotóművésszel közös kiállításának megnyitóján már nem vehetett részt. 1960-tól állandó résztvevője volt a Komárom megyei és más csoportos kiállításoknak. Külföldi kiállításon 1988-ban Katowicében (Lengyelország) a Bányász Szakkörök Nemzetközi Kiállításán, Cambrai- ben pedig (Franciaország) 1991-ben szerepelt. Művei megtalálhatók Dorogon az Arany János Városi Könyvtárban, Tatán a Kuny Domokos Múzeumban. Hagyatékának gondozója a Furlán Ferenc Képzőművészeti Közalapítvány. A dorogi József Attila Művelődési Központban található az 1981-ben elkészült Bányászélet című ólomüveg üvegablaka. Balatonfűzfőn a Nitrokémia Ipartelep főépülete számára 1985-ben készítette el ólomüveg üvegablakát. Dorog közterein kapott helyet a Bányászemlékmű (1958), a Kucs Béla emlékkő, emlékplasztika (1992), az 1956-os emlékkő (1993), A dorogi hűségnyilatkozat emlékköve (Pécsi L. Dániellel, 1993), a Rockefeller-emlékkő (1994). 1963-tól tagja volt a Művészeti Alapnak. Alapító tagja és haláláig tagja az EMC-nek. 1992-től Dorog Város Kulturális Alapítványa kuratóriumának, a Dorogi Művészek Egyesületének, 1975-től visszatérő alkotója lett a Kecskeméti Művésztelepnek. Munkásságát 1964-ben a Fiatal Művészek Stúdiójának díjával jutalmazták, 1983-ban a VII. Esztergomi Tárlaton a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatóságának díját nyerte el. 1974-ben és 1988-ban megkapta a Komárom Megyei Tanács Alkotói Ösztöndíját. 1976-ban a Szocialista Kultúráért díjat, 1992-ben a Magyar Szakszervezet Nívódíját adományozták számára, 1994-ben Dorogiak Dorogért Alapítvány Pro Űrbe emléklapja, 1995-ben Pro Űrbe Dorog kitüntetésben részesült. Interjúk: VIRÁG Jenő: Ugrásra készen. Art Limes. Képzőművészek Dorogon I. 2013. 5. sz. 63-69. p. Irodalom: A lezárult életművek alkotóinak kislexikona: Furlán Ferenc. Art Limes Képzőművészek Dorogon 1., 2013. 5. 35-37. p. [Munkásságának ismertetése bibliográfiával] ; WEHNER Tibor: Vonzódások - Vívódások. Atelier, 2015. 2. sz. 25. p.; M. VÁRHELYI Vanda: A XX. század kellékei. Furlán Ferenc kiállításáról. Új Forrás, 1975. 2. sz. 119-120. p.; Art Limes. Képzőművészek Dorogon 1. 2013. 5. sz. 61-62. p. ; ISTVÁNFFY Miklós: A fény mögött, az árnyék előtt. Furlán Ferenc jubileumi kiállítása Dorogon. ÉVID, 1995. 45. sz. 3. p. 49
