Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)
tagja egybekelt és ezek megünneplése egy-egy jutalomjátékkal történt, melynek teljes bevétele az ifjú páré maradt26 27. „Volt, amikor nem a városban történt esemény tette ünnepivé az előadást, hanem az ideérkező színész vagy rendező személye s az általa bemutatott darab. 1856-ban a század egyik legnagyobb rendezőegyénisége Molnár György érkezett vendégjátékokra Esztergomba (1878.-ban ismét vendégszerepei a városban). A Fürdő Szálló színpadára állítja a Szigligeti Ede tollából származó: Videt és a Szökött katonát, Czakó Zsigmond: Kalmár és tengerészét illetve 1856. április 19.-én Shakespeare: III. Richárdját. A kiegyezés utáni időszak új politikai és gazdasági helyzetet teremtett Magyarországon. A színházak elüzletiesedéséhez vezetett. Ez a változás megnyilvánult az igazgatók céljaiban is, hiszen az előadásokat a haszonszerzés reményében hozták létre. A vidéki városok színikerületi rendszerekbe tömörültek egy-egy kőszínház köré szerveződve. A változások következtében Esztergomban is jelentős változások történtek. Ilyenek voltak a színkörök felépítései 1867.-ben Gárdonyi Antal munkálkodása idején, Huth Miklós ácsmester telkén, majd 1909.-ben Mezei Béla kezdeményezései után a Sas-telken. Ez a két nyári színkör biztosította az előadások folyamatos bemutatását. A színkörök mellett a társulatok felléphettek a Magyar Király vendégfogadóban (1814-1944 között), a Fekete Sas vendégfogadóban (1816-1900 között), a Város kaszárnyájában (1822) illetve a Fürdő szálló színháztermében (1850-1944 között). A színigazgatók mindig nagy figyelmet szenteltek a város történelmi eseményeinek, melynek következtében a témának megfelelő előadásokkal készültek. így történt ez 1883 októberében is, amikor a törökök alóli felszabadulásnak 200.-ik évfordulóját ünnepelte a 26 Ekkor kötöttek házasságot Felekiné Munkácsi Flóra szülei Munkácsi Gaidler Pál és Mészáros Anikó (Bauerle Adolph: Panonia, Páris, London, Konstantzinápoly magyarította Munkácsi G. Pál.), Erdős János és Dain Rozália (Erdős János: tündérlakat című darabja volt jutalomjátékuk), Abday direktor és Böszörményi Johanna (maguknak külön nem tüntetett fel jutalomjátékot házasságuk alkalmából). 27 Új forrás: Ünnepi színjátékok esztergomban írta Pifkó Péter - Zachar Anna (29old.) VÁ: 17
