Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)
A társulatok Esztergomban felléphettek (2. melléklet):- Magyar Király vendégfogadó (1814-1944)- Fekete Sas vendégfogadó (1816-1900)- Város kaszárnyájában (1822)- Fürdő szálló (1850-1944)- Hutth-féle nyári színkör (1867-1900)- Sas-telki színkör (1907-1918)- Kultúrmozgó (1921-1944) Itt említeném meg, hogy Pifkó Péter Esztergom egykori színházlátogatóinak társadalmi összetételét vizsgálva azt állapította meg, hogy a 19. század utolsó harmadában a színházak törzsközönsége általában a középosztálybeliekből állt, beleértve azokat a különböző jövedelmi forrású és tevékenységi körű embereket, akik jómódban éltek. Tájegységenként, városonként és falvanként eltérő arányú, különböző foglalkozású, de nagyjából azonos jövedelmű értelmiséget, tisztviselőket, birtokosokat, iparos-vállalkozókat tételezhetünk fel vidéki törzsközönségként Számukra az igazgató elővételben bérletet állított ki. Ezért ők ülhettek a drágább helyeken - a földszinti zártszékeken, támlásszékeken és a páholyokban - a bérleten kívüli előadásokat is beleértve. A közönség ezen része nemcsak bérletváltással, alkalmankénti jegyvásárlással, hanem civil mozgalmakkal is támogatta a színügyet A nyári színi-idény tárgyalásánál, illetve az Esztergom városában megrendezett játékok leírásánál fontosnak tartom az ünnepi alkalmakkor történő színjátékok bemutatását. 15
