Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Esztergom
Esztergom Esztergom - Vári Boldogasszony (A térkép) Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye, a mai Komárom-Esztergom megyében fekszik. A mai búcsújáró kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás prímás építtette a régi Szent Adalbert-templom déli oldalához, s ide is temetkezett. A kápolna átvészelte a török kort és a várostromokat. A jelenlegi bazilika építése során 1822-ben Packh János építész a kápolnát 1600 darabra bontotta s a székesegyház testébe áthelyezve újra felépítette. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna oltároromzatán az Angyali üdvözlet márvány reliefje, lejjebb pedig Bakócz Tamás térdeplő alakja látható. Az oltárfülkék eredeti szobrai ismeretlenek. A jelenlegiek: Szent Adalbert és Szent István király. Az oltárépítmény közepén függ a kegykép, amely a Pócsi Mária másolata. A legendás hagyomány szerint Mária fára festett képét ép állapotban találták meg a töröktől visszafoglalt vártemplom romjai között. A képet a várparancsnok, báró Schucknecht Maximilian György tetette a Bakócz-kápolna oltárára. A kápolna fő búcsúja Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25), erre a napra kapta a múlt században búcsúkiváltságait. Esztergom építményei segítségével időben egészen a magyar államiság kezdetéig, Géza fejedelem és Szent István koráig nyúlhatunk vissza. Az esztergomi Várhegyen született Szent István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori 63
