Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Esztergom

kápolnája máig fennmaradt, egyik szép látnivalója a középkori Esztergomnak. Itt épült fel a középkori bazilika a Boldogaszony és Szent Adalbert tiszteletére. A majdnem másfél évszázados török uralom kevés emléket hagyott a középkori Esztergomból. A maradványokat folyamatos ásatások tárják fel.

Az esztergomi bazilika, az ország főtemploma 1802-1869 között épült fel, klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, méretei Rómában, a Szent Péter-bazilika márványpadlóján is fel vannak tüntetve. Kriptájában több érsek sírköve látható a középkorból. A helyben is kapható ismertetővel érdemes végigjárni a hatalmas templomot, ahol az ország leggazdagabb egyházi kincstára is látható.

Mivel a búcsújáráshoz hozzátartozik a Kálvária-járás, a zarándokok rendszerint felkeresik a város fölé magasodó Tamáshegyen a Kálvária hármas kőkeresztjét. Mögötte a nevezetes, angliai Canterbury Szent Tamás vértanú püspök középkori kultuszát ma is ápoló kápolna.

A Várhegy alatt található a Prímási Palota, mellette a Keresztény Múzeum, amelynek gyűjteménye különösen gazdag a középkori magyar festészet emlékeiben.

Esztergom egyházi épületei közül érdemes még felkeresni a ferences templomot, amelynek középkori elődjébe temetkezett a második honalapítóként tisztelt IV. Béla király. Ne mulasszuk el meglátogatni a jezsuiták Szent Ignác-templomát és a Szent Anna tiszteletére szentelt ún. Kerektemplomot.

Közkedvelt a város centrumában található fürdő.

Esztergom közúton és vasúton is jól megközelíthető: vonattal Budapest Nyugati pu.-ról, közúton pedig a 10-es számú főúton, dorogi leágazással. A Duna bal partjáról, Szlovákiából érkezők a párkányi vagy a szobi komppal kelhetnek át a folyón. Szép útvonalat kínál a Duna jobb partján a 11-es számú főút a Dunakanyar természeti szépségeivel és történelmi nevezetességeivel.