Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Budapest - Máriaremete

Budapest-Máriaremete

búcsújáró hely Szűz Mária tiszteletére (A térkép)

Máriaremete az egykor önálló Pesthidegkút területén fekszik - ma Budapest II. kerületében a Székesfehérvári egyházmegyében.

A XVIII. században a mai Svájc területéről, egy Thalwieser Katalin nevű asszony telepedett le Pesthidegkúton. Még hazájában nagy tisztelője volt a híres einsiedelni Máriának, amelynek másolatát magával hozta. Úgy érezte, hogy boldog házasságát egy Linzenpold György nevű, jómódú emberrel a Boldogságos Szűznek köszönheti, ezért a képet a faluhoz közel egy tölgyfára függesztette. Az erdőt járó emberek és a pásztorok sokat ájtatos- kodtak előtte.

A századforduló tájékán egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a XIX. század első felében indult meg a búcsújárás. A falu földesura, Ters- tyánszky Ignác előbb egy fa, majd később egy kőkápolnát építtetett azon a helyen. Ettől kezdve beszélhetünk népesebb zarándoklatokról, a Remete Mária kegy szobrához. A mai nagyméretű templomot, neogótikus stílusban Schömer Ferenc építette (1899).

Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Erről tanúskodnak az oltár köré függesztett márvány hálatáblák, amely Mária élő tiszteletéről tanúskodnak. Érkeznek búcsúsok az ország más részeiből is.

Fő búcsúi: Szentháromság vasárnapja, illetőleg Kisasszony napja (szeptember 8).

43