Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Szekszárd
Szekszárd Szűz Mária búcsújáró helye (C térkép) Szekszárd Tolna megye székhelye a Pécsi egyházmegyében. A város és bencés apátságának középkori történetéről röviden megemlékezik Thúróczy János A magyarok krónikája című könyvében (1488) és két évszázaddal később Esterházy Pál nádor, a katolikus megújulás nagy alakja is a máriás búcsújáró helyeket ismertető munkájában. Ezt írja Esterházy Pál: „A’ Szekszárdi Klastrom az Dunához nem meszsze épéttetett az Ezer száz hatva- nodik Esztendőben Béla Királytul, az holott az ottan lévő csudálatos Bóldogságos Szúz Képe előtt sok csudák történtének, igen híres hely is vala, de az Pogány Töröktül ez-is elromboltatván, elpusztult. Most mindazonáltal keresztyén kézben akadván az régi aétatosság-is helyére hozódik.” A búcsújárás valóban újra indult, ám nem a középkori bencés hagyományokon, hanem egy XVIII. század eleji pestisjárvány után. A fogadalomból épült kápolnába a máriacelliszobor másolatát helyezték el. A szobron pecsétes igazolás van, hogy azt a máriacelli kegyszoborhoz érintették. Balogh Ágoston szerint a szobrot korábban a bécsi spanyol kórház kápolnájában tisztelték. A kórház gondnoka ajándékozta Jäger Jánosnak (Johannes Jäger), egy szekszárdi polgárnak. így került mai helyére, a szőlőhegyi kápolna főoltárára. A régi kápolna mellett a XVIII. században egy „agg harczos remetéskedett” - értesülünk egy múlt század közepi híradásból, s a kegy helyet a későbbi évtizedekben is remeték gondozták. A remeteház máig áll. A búcsújáró hely innen kapta a Remetekápolna nevet. Az ide vezető útnak is Remete utca a neve. Ennek 154
