Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Szekszárd
végén, a kápolna tőszomszédságában áll a Kálvária, búcsúk alkalmával a keresztűti ájtatosság színhelye. Fő búcsúja a kápolna titulusünnepén, szeptember 8-án, Mária születésére van. Nemcsak a város, hanem a közeli és távoli környék hívő népe is nagy számban zarándokol ide ekkor. A Remete-kápolna szép természeti környezetben, a Felsőváros peremén található. A Kálváriával együtt szép barokk építészeti együttest alkot. Mária kegyszobrát újabban nem öltöztetik. A Remete-kápolna és környéke kirándulások kedves célpontja is lehet. Szekszárd főterén áll a Krisztus mennybemenetelére szentelt plébániatemplom késő barokk épülete. 1806-ban szentelték fel. Belső berendezéséből jellegzetes nemzeti motívumai miatt említésre méltó Szent László király oltárképe. A főtéren barokk Szentháromság-oszlop áll (1763), talapzatán a pestistől óvó szentek (Rókus, Sebestyén és Rozália), valamint Mária, felül pedig a Szentháromság szobrával. Érdemes felkeresni az ide nagyon közel lévő Szent János és Pál vértanú testvérpár kápolnáját (Széchenyi u.). Őket a szőlőművesek nyári jégverés esetén hívják segítségül. A kápolna 1760-ban épült. Múlt századi (1836) klasszicista épület a volt vármegyeháza, a mai megyei tanács. Alatta a földben rejtőznek a középkori bencés apátság falai, ahová az alapító I. Béla király temetkezett, s itt szállt meg a végzetes mohácsi csata előtt II. Lajos király is kíséretével 1526. augusztus 14—16-án. A vármegyeház udvarán végzett ásatások egy ókeresztény sírkápolnát is a felszínre hoztak. Szekszárdon született Babits Mihály. Copfstílusban épült szülőháza (1780) ma emlékmúzeum. A Béri Balogh Adám Múzeum kiállításai a vidék történetéről és a közeli Sárköz népművészetéről tájékoztatnak. Az autóbusszal érkező zarándokoknak érdemes egy kis kitérővel felkeresni a Bonyhád irányában fekvő Grábóc görögkeleti szerb templomát és kolostorát, amely ortodoxok és katolikusok közös búcsújáró helye. Figyelemre méltó a templom barokk ikonoszta- zionja. 1SS
