Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Szeged-Alsóváros

A jelenleg műemléki feltárás alatt álló Szeged-Alsóvárosi ferences templom és kolostor az Alföld egyik legnagyobb és legfontosabb középkori eredetű épületegyüttese. A megmaradt középkori gótikus részletek mellett a barokk elemei jellemzik. A késő gótikus, csillagboltozatos mennyezetű csamoktemplom a magyar építészet kiemelkedő alkotása.

A jelenlegi, nagyszabású főoltár 1713-ban készült el. A kegykép XVII. századi olajfestmény. A szószék és a mellékoltárok a hazai barokk jelentős emlékei a XVIII. századból. A bejáratnál jobb oldalon lévő czestochowai Fekete Mária-kép Morvay András szegedi festő alkotása (1740). Vele szemben a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára a Szent Vér középkori tiszteletének továbbélése. Az oltárt Hogger János szegedi képíró festette, s ikonográfiái ritkaság hazánkban. 1739-ben állították fel a Fájdalmas Anya oltárát, 1775-ből való a Szent Kereszt-oltár. A Szentjózsef, Szent Anna, Páduai Szent Antal, Szent Ferenc tiszteletére szentelt oltárok mellett a szentélyben a jószágtartók védőszentjének, Szent Vendelnek, valamint Nepomuki Szent Jánosnak az oltára áll. A Szent Ferenc-, a Szent Antal- és Nepomuki Szent János- oltárképek Josef Hautringer bécsi festő színvonalas munkái. A templom újabb falképeit Kontuly Béla festette.

A mai sekrestye az egykori gótikus templom káptalanterme volt. A sekrestye szekrénysorának ajtajain láthatók az oltárok képei. Itt függ a templom egyetlen megmaradt fogadalmi képe, egy nagyméretű olajkép a donátor alakjával (1700).

A ferences kolostor a folyamatban lévő műemléki feltárások szerint sokkal nagyobb mértékben őrzi középkori falait, mint korábban sejteni lehetett. A XV. század végén épült, mai formáját a XVIII. században nyerte el. A kerítés pillérein Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai.

A templom és a kolostor kincstára kevés, de nagyon értékes emléket őriz a régi századokból: középkori miseruhákat - közülük említésre méltó az ún. Mátyás-kazula-, kelyheket, úrmutatókat, szobrokat. Itt látható egy XVI. századi szék, Marchiai Szent Jakab széke, s Fráter György körtefából faragott művészi feszületé, amely előtt a hagyomány szerint a pálos bíboros utolsó imáit mondta. Remélhetőleg ezek hamarosan kiállításra kerülnek.

A templom déli oldalbejárata fölötti Mátyás király-dombor1S2