Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Szeged-Alsóváros
Szeged-Alsóváros Havi Boldogasszony, a Szögedi Segítő búcsújáró helye (C térkép) Szeged-Alsóváros az egykor három részből (Felsőváros, Palánk, Alsóváros) összeolvadt Szeged régi paraszti, gazdász városrésze. Csongrád megyéhez és a Szeged-csanádi egyházmegyéhez tartozik. A Ferenc-rendi szerzeteseket Szegeden 1316-ban említik először, de lehetséges, hogy már az 1200-as években megjelentek a Tisza- parti városban. Az Alsóvárosban azonban csak 1444-ben telepedett le a rend szigorúbb, obszerváns ága. Templomukat a XIII. század eleji johannita lovagrendi templom romjaira építették. A kolostorban járt, mint rendi visitátor Marchiai Szent Jakab, s később Kapisztrán Szent János is. A rend és kolostora a török hódoltság nehéz évei alatt is működött, sőt részt vállaltak az idegen uralom alatt élők lelki gondozásában. A templom melletti kolostor 1459-ben már állt, hiszen előtte, a Mária-kolostor előtti téren Mátyás király hetipiac tartását engedte meg az alsóvárosiaknak. A kolostor mindig fontos szerepet játszott a rend és a táj életében. Befogadta a zarándokokat, pl. 1650-ben a szentévi jubileumi búcsúra érkezőket, akik - pápai engedéllyel - itt a ferences templomban is elnyerhették a római szent helyek felkereséséhez kötött búcsúkat. Menedékhely is volt az alsóvárosi templom. Ezért sok szegedi polgár helyezte el itt értékeit és fontos iratait. A kolostort a török alóli felszabadulás után, a XVII. század végén felújították. Napjainkban, négy évtized elteltével visszaköltöztek a szerzetesek, újra indult a ferences élet. A rendi Mária-tisztelet és a ferences templomoknak adott pápai búcsúkiváltságok miatt az alsóvárosi búcsújárás gyökerei régi szá150
