Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
A magyar országi búcsújárás rövid története
védőszentje volt. Gyakran ábrázolták - magyarországi képek és szobrok is így mutatják - zarándokruhában: bő köpenyben, nagy kalapban, zarándokbottal és kulaccsal. Csillagokkal díszített com- postelai zarándokbotokat (Compostela = campus stellae = csillagmező) még az 1600-as évekből is említenek egykori nyugatmagyarországi (mai burgenlandi) templomokban. S a fenti zarándokruhába öltöztetve látjuk Szent Jakab apostolt a híres csíksom- lyói Szalvátor-kápolna festett kazettás mennyezetképén is (XVII. század). Európa északnyugati peremén, Írországban találjuk a középkor egyik híres kegyhelyét, Szent Patrikpurgatóriumát. A legenda szerint Patrik, az írek térítő püspöke itt mutatta meg hallgatóinak a purga tóriumot, a tisztítótüzet. A kénes gázokat kibocsátó barlangba a későbbi századokban sokan alászálltak, s látomásaikat visszatérésük után lediktálták. így van részletes tudomásunk Kri- zsafánffy György és Tar Lőrinc pokoljárásáról. Lőrinc a Mátra- verebély melletti Tar szülötte, amelynek templomában értékes középkori freskómaradványokat tártak fel. Figyelemre méltó, hogy Írországgal később is szövődtek kapcsolatok. Onnan származik például a győri székesegyház vérrel verítékező csodás Mária-képe is. Van három európai kegy hely, amely eltérő indíttatásból ugyan, s különböző történeti korokban, de szinte magyar nemzeti búcsújáró helynek számított: Aachen, Máriacell és Czestochowa. A legtávolabbi a Raj na-vidéki Aachen, Nagy Károly császár és számos német király temetkező helye. A Mária-templom kincstárában sok értékes ereklye összegyűlt az évszázadok során. Ezeket a hét évenként sorra kerülő nagy zarándoklat idején ünnepélyes körmenetben mutatták be a búcsúsoknak. Magyarországról sokszor több száz fős csoportok indultak útnak. Az ide zarándoklók számát növelte, hogy az Árpád-kor folyamán Aachen környékéről sokan telepedtek le Magyarországon. Leszármazottaik így őseik földjére tértek vissza hét évente, amíg az 1700-as évek közepén az aacheni zarándoklatok hazánkból meg nem szűntek. A nagyszámú magyar zarándokra tekintettel Nagy Lajos királyunk 1367-ben az aacheni dómban egy magyar kápolnát építtetett, s elhelyezte benne Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéit. Ez a kápolna XVIII. századi felújított formájában máig 17 VÁROSI KCmYVTÁR Esztergom /5 ÍÜT"
