Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Sopronbánfalva
Sopronbánfalva a Fekete Mária kegyképének búcsújáró helye (B térkép) Sopronbánfalva ma Sopron-Kertváros néven közigazgatásilag Sopronhoz tartozik. Győr-Sopron megyében és a Győri egyházmegyében fekszik. Németül a neve Wondorf vagy Bondorf. Sopronbánfalva egyike Magyarország nagymúltú, de igen hányatott sorsú kegyhelyeinek. A hagyomány szerint a regens- burgi Szent Wolfgang (Farkas) püspök, aki Boldog Gizellának, Szent István feleségének volt lelkiatyja, remetéskedett ezen a tájon is. így az ő életét folytatta az a XV. századi remete, aki Szent Wolfgang tiszteletére kápolnát épített. 1482-ben az újabb építkezés befejezésére és a búcsú járó hely gondozására a pálos rendet kérték fel. A Czestochowából érkező szerzetesek valószínűleg már magukkal hozták a Fekete Mária-kép másolatát. Ám a török előnyomulás és terjeszkedés lehetetlenné tette a Mária-tisztelet megerősödését. A pálos atyák elmenekültek, s csak 1614-ben tértek visz- sza Bécsújhelyről. A templom és a kolostor felújítása több évtizedet vett igénybe. Az 1600-as évek közepétől kezdve azután a Mária-kép tisztelete töretlen. Még a császári ház tagjai (II. Ferdinánd és I. Lipót császár) is meglátogatták a pálos kegyhelyet. 1786-ban II. József a kolostort, s az egész pálos rendet feloszlatta. A templom és a kolostor értékeit elárverezték. (Orgonája pl. a már bemutatott kópházi búcsújáró templomba került.) A kegyképet azonban sikerült megmenteni: levitték a sopron- bánfalvi plébániatemplomba, ahol sokáig őrizték. Kegykép volta is feledésbe merült, ezért írhatta a múlt század végén búcsújáró helyeink, és a Mária-tisztelet jeles hazai kutatója, Balogh Ágoston Ml
