Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Sopronbánfalva

azt, hogy elpusztult. A múlt század végén a képet átfestették, és egy aranyozott keretben helyezték el, majd visszahozták eredeti helyére. Ekkor ugyanis az addig lakatlan kolostorba karmelita nővérek költöztek. A szigorú, imádságos életet élő rendet 1950- ben feloszlatták, s az épületet világi célokra (aggok otthona) vették igénybe.

A hajdani pálos kegykép fő búcsúja a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén (július 16-án) van.

A czestochowai Fekete Mária-kép valószínűleg XVI. századi eredetű. Máig élő tiszteletét jelzik a képre erősített ékszerek, s a koronák. Mindez egy szép főoltáron látható.

A karmelita, korábban pálos templom szentélye még gótikus stílusú, mérművés ablakokkal. Az orgonakarzat mellvédjén az apostolok barokk képei sorakoznak. A templom rokokó padjai feltehetőleg a győri székesegyházból származnak. A volt karmelita kolostor egyemeletes épületének homlokzatán a Nádasdy- és az Ester- házy-címer látható. A felirat szerint 1643-ban épült. Érdemes megtekinteni a lépcsőzet mellett a fennmaradt barokk kőszobrokat.

Sopronbánfalva egykor híres kálváriájának 1667-es stációs kőszobraiból láthatunk a templom mellett kettőt.

Elmélyedésre alkalmas helyet kínál a Mária Magdolna-plébánia- templom, amely Árpád-kori templomépítészetünk ritka szép maradványa. Az udvaron egy díszesen faragott kőoszlopon egy 1683-ból való Pietá-szobor látható.

Sopronbánfalva közúton és vonaton is Sopron városán keresztül érhető el.

Sopronban több szálloda és több, csoportok elhelyezésére is alkalmas turistaszálló található. Ez utóbbiak címei: 9400 Sopron, Ferenczi János u. 4, Új út 8, Pócsi-domb (Lővér Kemping). Éttermek Sopron számos pontján találhatók, Sopronbánfalván is.