Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Sopronbánfalva

módon a templom felújítása és festése során az akkori értetlenség megsemmisítette. Ettől kezdve a kegyhely vonzereje csökkent, ma inkább a közvetlen környék búcsújáró helye.

Fő búcsúja Mária nevenapján (szeptember 12-én) van.

A templom kegyképe egyike a legjobban elterjedt Mária-ábrázo- lásoknak. Oseredetije Lucas Cranach híres innsbrucki kegyképe, közvetlen előképe pedig a passaui kegykép. Passauban, a kapucinusok templomában ez előtt a kép előtt Lipót császár sokat imádkozott, kérve Mária segítségét is a törökellenes küzdelemben. Az 1600-as évek végén a felszabadító háborúk sikerét a Segítő Mária közbenjárásának tulajdonították. A Mariahilfnek nevezett kép másolatai különösen a hazai svábság körében voltak népszerűek.

A templom főoltárképét Falkoner Ferenc budai festő festette 1792-ben. A képen Szent József térden állva közbenjár a Szűzanya térdén álló gyermek Jézusnál. A jobb sarokban az egykori, erdőkkel övezett Solymár látható. A Nepomuki Szent János-mel- lékoltár egy Wolfgang Kopp nevű, kismartoni származású festő stukkó alapra festett műve. A szószéket ugyanaz a Beló Károly készítette, aki a kegykép díszes keretét.

A templomtéri Szenvedő Krisztus szobra népies barokk munka, 1830-ban restaurálták.

Mária solymári kegyképe ihlette versre a szonett nagy mesterét, Bittei Lajost.

Solymár megközelíthető a Budapest Nyugati pu.-Esztergom vasútvonalon, valamint a 10-es számú, Budapest-Dorog-Győr közötti főútvonalon. Budapest-Hűvösvölgyből közvetlen városi autóbusz (a 64-es és a 164-es számú) jár ki a községbe.

A helyi éttermekben az étkezés megoldható, ám szálloda csak Budapesten van.