Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Solymár
Solymár a Segítő Mária kegyhelye (A térkép) Solymár Pest megyei község a Székesfehérvári egyházmegyében, a Budai-hegyekben, közel Budapest közigazgatási határához. Mátyás királynak kedvelt időtöltése volt a solymászás. Itt, vadaskertje közelében laktak a királyi solymászok, akikről a falu a nevét kapta. A török hódoltság alatt elpusztult községbe németek költöztek. A búcsújáró hely kialakulása már az ő itteni történetükkel fonódik össze. A XVIII. század elején egy Lang Péter nevű solymári kőműves vásárolt Budán egy Mária-képet és azt Solymár mellett az erdőben egy képoszlopra helyezte. Az erdőt járók ájtatoskodtak előtte. 1739-ben Buda környékén nagy pestisjárvány pusztított. Maurer József buda-újlaki polgár ez előtt a kép előtt fohászkodott ,,a’ könyörülő Istenhez”. Kérése meghallgatásra talált: amíg a járvány minden szomszédját elragadta, ő és családja megmenekült. Hálából Maurer József egy kápolnát építtetett (Maurer = kőműves), s a Segítő Mária-képet abban helyezte el. A képhez ezután a helyi és környékbeli katolikusok, valamint az ortodox szerbek is nagy számban elzarándokoltak. A búcsújárók növekvő tömege, s Mária erősödő tisztelete miatt az akkori földesúr, Majthényi Károly és felesége emeltette a XVIII. század végén (1784) a jelenlegi plébániatemplomot. Ennek főoltára fölött helyezték el a Segítő Mária (Mariahilf)-kegyképet, amelynek művészi faragású, díszes, aranyozott keretét egy pesti kereskedő csináltatta Belő Károly óbudai szobrásszal (Szilárdfy Zoltán). A múlt század végéig a népi vallásosságot tükröző számtalan fogadalmi ajándék gyűlt össze a búcsúsoktól. Ezeket sajnálatos 139
