Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Mátraverebély-Szentkút
anya tanácsára ivott egy lópata alakú forrásból. Mária közbenjárására megszólalt. A hírre összesereglő környékbeliek körében újabb csodás gyógyulások történtek. A forráshoz, s a mellette lévő kápolnához történő zarándoklásra még a török hatóságok is megadták az engedélyt. A XVII. század második felében, a török hódoltság utolsó évtizedeiben már igazolhatóan füleki, gyöngyösi és szécsényi ferences atyák vezették a verebélyi zarándoklatokat, s remeteként - püspöki engedéllyel - ők lettek a Szentkút gondozói is. Az Almásy család birtokába került forrásnál az első kőkápolnát 1708-ban Almásy Jánosné építtette a mai Kálvária-kápolna helyén. Ebben már látható volt a kegyhely kincse: a Mária-kegy- szobor. Eredetére vonatkozóan a hagyomány azt mondja, hogy a verebélyi pásztor faragta hálából fia csodás gyógyulása emlékére. Mások szerint a török időkből való, s itteni remeték keze munkája. S ismerünk olyan véleményt is - Esterházy Pál nádor írja 1696-ban -, hogy ez lenne a pásztói kegyszobor. A mai kegytemplom és a kolostor a XVIII. század közepén épült meg, 1772-ben vehették birtokba a szerzetesek. A múlt század közepi bővítéskor készült el a gyóntatóudvar, s annak Nepo- muki Szent János-kápolnája, amely ma a Szenvedő Krisztuskápolna. Itt tartották egykor azt a rengeteg mankót, amit a meggyógyult betegek, sánták hagytak a kegyhelyen. Bár ezeket elégették, a templom oldalsó bejáratánál a falba épített hálatáblák tanúskodnak Mária szűnni nem akaró közbenjárásáról, segítségéről. Az Almásy család 1928-ban eladta szentkúti birtokát az egyháznak. A búcsúsok adományaiból hamarosan elkészült a lourdes-i barlang (1932), amely egyúttal szabadtéri oltár is, az ünnepi nagymisék színhelye. Újjáépítették a Kálvária-kápolnát is, de megőrizték a régi Kálvária életnagyságú szobrait. A sok tízezres tömegeket vonzó kegyhelyen a nagyobb búcsús csoportokat kibocsátó települések a századforduló tájékán zarándokházakat építettek, amely lehetővé tette a hívek elhelyezését. Ezek az elmúlt évtizedben sorra elpusztultak. A feledésbe merült középkori búcsúkiváltságok után újabbakat XI. Kelemen pápától nyert a kegyhely 1710-ben Nagyboldogasz- szony vigiliájára. VI. Pál pápa pedig 1967-ben hozzájárult ahhoz, 114
