Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Mátraverebély-Szentkút
hogy nagy ünnepek és vasárnapok kivételével a Magyarok Nagyasszonya miséjét mondhassák a kegytemplomban, amelyet 1970-ben basilica minor rangra emelt. Mint hazánk egyik legnagyobb búcsújáró helyének, Mátrave- rebély—Szentkútnak nagyon sok búcsús ünnepe van. A Mária- ünnepek mellett a Ferenc-rendi búcsúkat is megtartják. Főbb búcsúi: Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2), Gyümölcs- oltó Boldogasszony (március 25), Áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Szent Antal (június 13), Szent László király ünnepe (június 27), Sarlós Boldogasszony (július 2), Kár- melhegyi Boldogasszony (július 16), Szent Anna napja (július 26), porciunkula (augusztus 2), Nagy boldogasszony (augusztus 15), Szent István király ünnepe (augusztus 20), Kisasszony napja (szeptember 8), Mária nevenapja (szeptember 12), Fájdalmas Anya (szeptember 15), Rózsafüzér Királynéja (október 7), Magyarok Nagyasszonya (október 8), Szeplőtelen Fogantatás (december 8). Az év első és utolsó búcsúja Gyöngyös város fogadalmi búcsús ünnepe. A Nagy boldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom főoltára mögött áll a kegyszobor, egy faragott, festett, valódi hajjal ellátott faszobor. Mária térdén ül az áldást osztó Jézus. Mindkét szobrot megkoronázták, s öltöztetik. Szilárdfy Zoltán művészet- történész kutatásaiból tudjuk, hogy a metszetek tanúsága szerint a XVIII. században egy más formájú, álló kegyszobrot tiszteltek itt. A templom előtti díszesen megformált Szentkút csapjaiból egyszerre többen meríthetnek. A gyógyító erejűnek tartott források: a Szent László ugratása, a Köszvény-kút és a Rongyos-kát, kissé távolabb a völgy mélyén találhatók. Az utóbbi forrás neve arra utal, hogy a betegek - miután megmosdottak - a körülötte lévő fákra, bokrokra mintegy áldozatként rongyokat akasztottak. A kegytemplom fölött a hegyoldalban találjuk a kegyhely különleges látnivalóit: a sziklába vájt remetelakásokat. Ezeket valószínűleg az 1700-as évek elején készítették. Az állandóan pusztuló homokkőben most két cella és a kápolna jelzi a remeték egyszerű 115
