Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Márianosztra

(Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe előtti napokban, amikor Lékai László bíboros, prímás a magyar Szentkoronára emlékeztető fejdísszel ékesítette.)

II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban föloszlatta. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták, a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre női /egyházzá alakították át, amelyben Vincés nővérek szolgáltak. 1950-től férfi /egyház. 1989-től tértek vissza ismét a pálosok, s ők látják el a kegyhely gondozását.

Főbb búcsúi: Szent Kereszt feltalálása (május 2. vasárnapján a Kálvárián), Jézus Öt Szent Sebe búcsú (július első vasárnapján), Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15), Fájdalmas Szűzanya búcsú a Kálvárián (szeptember második vasárnapja), Magyarok Nagyasszonya (október 8).

A pálos szerzetesek világtól elvonuló remete rendjének kolostorait gyakran találjuk erdőségekben, hegyvidéken. Márianosztra, valamint környéke, a Börzsöny, a Dunakanyar tartalmas kirándulások célpontja lehet.

A falu legértékesebb műemléke a kegytemplom. Szentélye még gótikus stílusú, hajója barokk. Ékes barokk berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó műhelyben készült. Hat mellékoltára közül az egyiken állt a kegy kép, amit utóbb a főoltárra helyeztek át.

A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária több búcsús ünnepen is központi szerepet kap. A megújított sírkápolnában a kereszt mellett Szűz Mária, Mária Magdolna és a szeretett tanítvány, János szobra.

A Budapest Nyugati pu.-Vác-Szob vonalon Szob állomástól autóbusszal lehet eljutni Márianosztrára, közúton pedig a 12-es számú főútvonalon.

A faluban sem szálloda, sem étterem nincs. A kegytemplom mellett azonban zarándokszobák vannak, ahová a búcsúsok rossz idő esetén behúzódhatnak, s ahol a magukkal hozott élelmet asztalok mellett ülve elfogyaszthatják.

105