Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Márianosztra
Márianosztra a Fekete Madonna kegyhelye (A térkép) Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és az Esztergomi főegyházmegyéhez tartozik. A Börzsöny-hegység egyik szép völgyében fekszik. Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. [A bőkezű király alapította, s ugyancsak a pálosok gondozására bízta Máriavölgy kegyhelyét Pozsony mellett (ma Marianka, Szlovákia), neki köszönhetjük a máriacelli kegyszobor művészien faragott hajlékát, illetőleg a távoli, Rajna menti Aachen dómjának magyar kápolnáját.] Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát. A török hódoltság alatt, Esztergom, Vác és Nógrád várának elfoglalása után pusztulásnak indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda felszabadítása után, 1712-ben kezdődött meg a helyreállítása Széchenyi György alapítványából. A rendi élet most Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigiliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt. A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok pat- rónájának képét. Ennek népszerűségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták. 104
