Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
1990. új éPíTésO SZÍNHÁZ - RéqészGTi ALAPON 1990 folyamán 3 hónap alatt építették fel a várszínház néző-és játékterét. (Természetesen további *1-5 évnek kellett még eltelnie, hogy 1995-re műemléki és színházi szempontból is nézve egyaránt teljesen elkészüljön.] A nagyarányú műemléki rekonstrukció második és harmadik ütemének (Budai torony. Kapu-szoros, Tőrök kert, végül a Belső-kaputorony összes költsége 14-15 millió forintot tett ki.] Ez utóbbi műemléki egység helyreállítása 1990. november 30-ára készült el. Az akkor már nevében Komárom-Eszter- gomra bővült megye 500 ezer ft összegű hozzájárulását - amely fedezte az 1986- 89 között használt ideiglenes nézőtér és színháztechnika költségeit - 1990-ben szintén az új várszínház építészeti kialakítására fordították. A nagyarányú programbővítésjelentősen megnőtt kiadásait Esztergom város tanácsának 520 ezer ft. összegű támogatásával alapozták meg. Olasz humanista írók - Arisztotelész és az ókoti görög drámák alapján - alkották meg, és nyilvánították szigorúan kötelező dramaturgiai mintává az ún. hármasegység szabályát. Ezt később a francia klasszicizmus elméletírói közül Boileau [1636 -1711] fogalmazta meg a legkifejezőbben verses L' A.rt poétique-jában. Boileau volt akkoriban az irodalmi, élet legtekintélyesebb kritikusa. Híres tétele így hangzik prózai fordításban: „Szükséges, hogy egy helyen, hogy egy napon egyetlen befejezett cselekmény töltse meg a színi előadást elejétől végig." A HELY: A műemlékegyüttes rekonstrukciója - benne a Várszínház végleges helyszínének kialakítása Cséfalvay Gyula építészmérnök terevei alapján készült V“N xh uuuimnniT 1 ’■» -l'l í* IT— T TT-r ' LU rvj GO CD cr rxi GO 00 UJ CL O CD CD
