Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

"Hol Kelet és Nyugat összeér..."

Marosvásárhelyen és Kolozsváron, illetve a jugoszláviai Újvidéken. S nem sokkal azelőtt halt meg, hogy a megváltozott politikai körülmények hatására a világ megismerhette volna művészetét. Az igazán gyümölcsöző alkotói kapcsolatra drámaíró és rendező között máig Sütő András és Harag György munkatársi-baráti viszonya a legszebb példa.

Természetesen az első lázadó és az első megalkuvó tragédiája, a költőien leképezett és rendkívül aktuálisan megfogalmazott kolozsvári színpadi alkotás az Edent vesztett, és oda örökké visszavágyó első emberekről nagyon mást jelentett a hetvenes évek Romániájában, mint húsz évvel később, pláne az Esztergomi Várszínház millecentenáriumi évadnyitóján.

Kincses Elemér marosvásárhelyi Káin és Ábel koncepciójában az űszómedencés, papírgirlandokkal, művirágokkal, lampio- nos áldozati oltárral berendezett játéktér hollywoodi mesterkéltsége (Labancz Klára díszlettervezése) a mai éden-keresés- hez nyújtott alapot, vagyis a bőrruhába öltöztetett, egyéniségüktől megfosztott, tébláboló emberek vágyainak, akik a természeteshez sohasem jutnak el. A groteszk küzdelmet alátámasztotta a bizonytalan istenségtől kapott Eva-pótlék, a műcsil- lámporral beszórt ajándék Arabella is, akinek az „égi köldökzsinórt” jelképező sleppje az előadás során ronggyá gyúródik ugyan, de megszabadulni soha nem képes tőle. Az ezredforduló küszöbén a bibliai szimbólumok banális használatának kijátszása mellett a hollywoodi szappanoperák világát idéző vízió és a veretes sütői szöveg közötti erős kontraszt jól érzékeltette az időszerű üzenetet.

Jóval hagyományosabb, patetikusabb stílusú produkciót mutattak be a kassaiak a Thália Színpad alapítójának, Beke Sándornak a vendégrendezésében, aki akkor az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. Ratkó József Segítsd a királyt! című drámája - amely egyúttal a felvidéki színház évadzáró premierje volt - I. István